Üzemi balesetre hivatkozva igényelt egy szegedi pár 568 millió forint táppénzt teljesen jogszerűtlenül. A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség vádat emelt a csalópáros ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérlete és hamis magánokirat felhasználás miatt felelhetnek a bíróság előtt.
Együtt dolgoztak
A vádirat szerint a páros férfi tagja egy szegedi gazdasági társaság ügyvezetéséért vállalkozóként havi 180 ezer forint jövedelemben részesült, míg az élettársa a cég alkalmazottjaként dolgozott. A Kékvillogó.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Szegeden követték el a csalást
Előléptetést szereztek
2018. június 29-től a férfi a korábbi pozícióját munkaviszonyban látta el, eközben pedig az élettársa is a cég ügyvezetője lett. Az előléptetésnek köszönhetően a férfi kapcsán a nő gyakorolhatta a munkáltatói jogokat, így férjével meg tudott kötni egy havi bruttó 92 millió forintos munkabért tartalmazó munkaszerződést.
Aláírták a szerződést
Miután a csalók megkötötték a hamis szerződést, négy nappal később a harmadik munkanapon bekövetkezett üzemi balesetre hivatkozva baleseti táppénzt igényeltek az illetékes kormányhivataltól. A táppénzt a keresőképtelenség hét hónapjára kérték, így jöhetett ki az 568 millió forint.
Külön nyilatkozatot töltöttek ki
A csalók hamar beleütköztek egy olyan nem várt problémába, miszerint az elektronikus úton benyújtandó és kitöltendő nyomtatványokon a havi munkabér összegét „csak” 9,2 millió forintig lehet jelölni. Ugyanakkor ez nem tántorította őket vissza, és egy külön nyilatkozatot juttattak el egy könyvelőnek a havi 92 millió forintos munkabérről.
Ezt mondja a szabály
A hatályos jogszabályok értelmében a baleseti táppénz alapja a munkaszerződés szerinti munkabér összege lett volna, mivel a férfi a balesetet megelőzően nem rendelkezett 180 napi jövedelemmel. Mindazonáltal a csalók pechjére a kormányhivatal nem állapította meg a jogosultságot, az eljárást pedig felfüggesztette, így nem érte az állami költéségvetést vagyoni hátrány.
Valótlan bérrel számoltak
Az ügyészségi vádirat szerint a csalópáros valótlan összegekről állítottak ki szerződéseket saját maguknak, és valótlan okiratokat nyújtottak be az 568 millió forint megszerzése érdekében. Ennek az 568 milliós összegnek az igényléséhez a cégüknek havi szinten 250 millió, míg éves szinten legalább három milliárd forintos árbevételt kellet volna termelnie, de ehhez képest ennek a töredékét sem érte el a cég, csupán pár tízmilliós éves bevétellel működtek.
Ez is érdekelhet
Ezzel vádolják őket
A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérletével, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével is vádolja a párost. A csalók bűnösségéről a Szegedi Törvényszék fog dönteni. A Kékvillogó.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Kiemelt kép: Illusztráció – Pixabay
