A Soós Lajos-féle hírhedt bűnügyben a halálbüntetést éppen csak elkerülő N. Istvánról a börtön utáni munkahelyén egykor vele együtt dolgozó munkatársa mesélt a Kékvillogó.hu hírportálnak. A többszörös gyilkos visszahúzódó volt, meglátszottak rajta a börtönévek, még a vécére is kikéredzkedett. A börtönnel menőzők hallatán nem bírt magával, rendkívül felidegesítette magát.

Ő ásta meg a rendőr sírját

1979 nyarán a budapesti Vörös Hadsereg útján, a mai Üllői úton, ismeretlen tettesek brutális kegyetlenséggel megölték Gyulai Károly rendőrt. A négyfős bűnbanda tagjait három hónappal később fogták el, és kiderült, hogy az évek alatt több gyilkosságot is elkövettek. A banda vezére, Soós Lajos egy Wartburg féltengelyével vágta fejbe a fő­törzsőrmestert, majd elvágták a torkát, miközben egy huszadik életévét sem betöltött fiatal férfi, N. István már a rendőr sírját ásta. A Kékvillogó.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el!

Csak a kora miatt nem akasztották fel

A rendszerváltás előtt az „évtized bűnügyében” a tíz év alatt négy embert különböző felállásban megyilkoló banda két tagját, Soós Lajost és György Józsefet halálra ítélték és kivégezték. Varga László 15 évet kapott, a négy bizonyított gyilkosságból a rendőrén kívül egy másodikban is aktívan részt vevő N. István fiatalkorára tekintettel elkerülte a legsúlyosabb büntetést, így hosszú évekre börtönbe került.

A forgalmas napokon már 200 ezernél is többen olvassák a Kékvillogó.hu hírportált. Ezzel Magyarország Top 11 hírportálja közé kerültünk. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint az Origo, Index, Telex, Blikk, 24.hu vagy az RTL KLUB és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most Te is minket olvasol! Részletek itt.

Audikat ellenőrzött, jól dolgozott

N. Istvánt életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték, melyből 2000-ben szabadult feltételesen. Hogy a rendőrgyilkosság miatt hírhedtté vált férfi mit csinált pontosan a szabadulás utáni időben, azt nem tudni pontosan. Pár évvel ezelőtt azonban még korrekt, megbízható munkát végzett egy gyárban. Egykori csoportvezetője szerint a börtönből szabadult férfinek először annyi volt a feladata, hogy egy csavart betekerjen, de aztán az A7-es audik tetejét ellenőrizte.

Mindig a fal mellett

„2018-ban a Győr-Moson-Sopron megyei Mosonszolnokon dolgoztam egy gyárban, ahol minőségbiztosítási csoportot vezettem. Ismertük a hírhedt Soós ügyet, ezért már az első napokban felismertem a Pistit, aki beugróként került hozzám. Picit leszegett fejjel járkált, a szemei pedig körbe-körbe mozogtak. Mindig a folyosó vagy az út jobb oldalán ment, a fal mellett” – mesélte a Kékvillogó.hu hírportálnak Takács László, N. István egykori főnöke.

Mosolygott, amikor kiderült, ki ő valójában

„Kikéredzkedett vécére. Mondtam neki, hogy nyugodtan, ott a büfé is, cigizni is kimehet, csak tudjunk róla. Én nem bírtam magammal, első éjjel mondtam neki, hogy felismertem, ki is ő valójában. Szája sarkából mosolygott, aztán pár nap elteltével már teljesen hétköznapi dolgokról beszélgettem vele.”

Újra megjelentek a rendőrök

Takács László arra is emlékszik, hogy egy másik munkatársával együtt le szerettek volna ülni beszélgetni a múltjáról a sokat látott bűnözővel. N. István bele is egyezett, csak annyit kért, hogy ne igyanak alkoholt. A beszélgetésre azonban már nem került sor, mert a rovott múltú férfit egyik nap rendőrök vitték el a gyárból.

Gyerekeit használta

Lászlóék is csak a hírekből tudták meg, hogy N. István a vád szerint 2017 őszén, mielőtt hozzájuk került volna a gyárba, az akkori lakóhelyén, egy Heves megyei faluban rendszeresen végeztetett aljas dolgokat az akkor kilencéves kislányával és hétéves kisfiával. Ezért azóta újra elítélték, de közben egy addig felderítetlen gyilkosságára is fény derült.

Felgyújtott egy hajléktalant

Még 2008-ban, amikor feltételesen volt szabadlábon a Soós-ügyben kapott életfogytiglani szabadságvesztés büntetéséből, Budapest 12. kerületének erdős részén összebalhézott egy hajléktalannal, akit égésgyorsító folyadékkal leöntött és meggyújtotta a ruháját. A felgyújtott hajléktalan a kórházban meghalt. N. István akkor nem került a nyomozás látókörébe, de amikor tíz évvel később a gyerekek miatt felelősségre vonták, állítólag elkotyogta valakinek ezt a bűntényt is.

A börtönnel vagánykodókat nem bírta

László úgy emlékszik nem éppen hétköznapi munkatársára, mint aki hihetetlen rendet tanult a börtönévek alatt. Nem beszélt, nem kérdezett, zárkózott figura volt, de ha valaki a börtönnel hencegett, azt nem bírta cérnával. „Egyszer kint voltunk a dohányzóban, sok melós volt Borsodból, néhányan mesélgették, melyik börtönben ültek, hol kivel verekedtek. „Befejezted?!” – üvöltötte egyszer csak embertelen hangon Pisti az egyik hencegőnek. Pokoli hangja volt, nagyon felhúzta magát. Aztán elnyomta a cigit és visszament dolgozni.

A múlttal nincs mit kezdeni

Később aztán a munkahelyen is mindenki számára kiderült, hogy egy többszörös gyilkosról van szó. Takács meg is mondta N. Istvánnak: ha kiderül, hogy embert ölt, akkor el kell viselnie a reakciókat. Amikor azonban fény derült a múltra, érdekes módon nem volt balhé. Lehetséges, hogy tartottak a visszahúzódónak tűnő férfitől, akiről ekkor még senki sem tudta, hogy gyerekeket bántalmazott, valamint még egy hajléktalan megölése is a számlájára írható. A Kékvillogó.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el!

Innen már nincs visszaút

N. István a halálbüntetést elkerülte a Soós-ügyben, de az újabb bűntetteivel szinte biztosan elérte, hogy már soha többé ne legyen szabad ember: tényleges életfogytiglan vár rá, vagyis élete végéig börtönben marad. Ha szeretnél még ilyen újranyitott aktát olvasni, kattints ide!

Kiemelte kép: illusztráció