Május 29-én, vasárnap megemlékezést tartottak a Hableány sétahajó tragédiájának harmadik évfordulóján, a Margit híd pesti hídfőjénél a katasztrófa áldozatainak emlékművénél, ahol Sztáray Péter András, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára és Park Csul Min, a Koreai Köztársaság budapesti nagykövete koszorút helyeztek el, és néma főhajtással emlékeztek a tragédia során elhunyt dél-koreai és magyar áldozatokra.

Egy áldozat máig nem került elő

Azonban három év után még mindig van valami, ami miatt az áldozatok hozzátartozói nem tudnak nyugodnak, egész pontosan arról van szó, hogy az egyik dél-korei áldozat holttestet még mindig nem került elő. Most a Koreai Köztársaság budapesti nagykövetségének honlapján megjelent egy felhívás, melyben a három évvel ezelőtti tragédia utolsó áldozatát keresi. A konzulátus, a sajtóban is közzétett egy hirdetést, e szerint egymillió forintot ajánlanak annak, aki rábukkanna az áldozat maradványaira, így pedig a család megadhatná a végtisszességet a 41 éves szöuli édesanyának. A Kékvillogó.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el!

Nyomravezetői díj

A nagykövetség honlapján azt írják: a szemüveges, kék kabátos, fehér sportcipőt viselő nőt érintő információkért a követség egymillió forintos nyomravezetői díjat ajánlott fel. A konzuli szolgálat ügyeletese a Blikk megkeresésére elmondta, hogy az eltűnt utas hozzátartozóinak megnyugtatása és a kegyelet miatt tartják érvényben a keresést és a díjat.

Méltósággal szeretnék eltemetni

Ezen túlmenően arról is beszélt, a baleset okozóinak felelősségre vonásán túl, számukra a legfontosabb, hogy minden áldozatot méltósággal temethessenek el, ezzel is némi vigaszt nyújtva a máig gyászoló családoknak.

Lehetetlen?

A portálnak megszólalt Sándor Ferenc, egykori műszaki honvéd is, aki úgy véli, ennyi idő elteltével már nem lehet megtalálni a holttestet. “Tapasztalatom szerint a folyamatos víz alatti bomlás, a folyó mozgása, a vízben élő ragadozók olyan elváltozásokat tudnak előidézni a holttesten, ami szinte lehetetlenné teszi a százszázalékos azonosítást.”

Csak a DNS adhat támpontot

“Ujjlenyomat, arc alapján a bőrredők szétázása miatt ez már lehetetlen, csak a DNS-vizsgálat adhat támpontot, ha előkerül a holttest. Három év a Dunában ehhez is soknak tűnik, a test már darabokra szakadhatott, teljesen lebomlott, akkor is, ha fennakadt valami víz alatti roncsban.” – mondta, majd hozzátette, az egyetlen azonosításra alkalmas pont az eltűnt nő ruházata lehet.

Minimális esély

Mivel azonban a Duna erős sodrású, három év alatt 1700 folyamkilométert sodródhatott, így minimális rá az esély, hogy valami nyomra bukkannak. “Egy akkora terület átvizsgálása milliárdos nagyságrendű költséget vonna maga után, de nem a pénz a lényeg. Körülbelül annyira lehetetlen feladat, mint így megtalálni Attila, hun király sírját.” – mondta.

Nem nyilváníthatják halottnak

A 41 éves nő holttestét azért is keresik a mai napig, mert a koreai szokások értelmében a család addig nem nyílvníthatja halottnak, amíg teljes bizonyossággal nem tudják, hogy valóban meghalt. Éppen ezért a Hableány áldozatainak emlékművén is csak 26 koreai utas neve szerepel, a még most is keresett nő neve csak később kerülhet rá a katasztrófa helyszínén felállított gránittömbre.

A tragédia

Mint ismert három évvel ezelőtt, 2019. május 29-én a Viking Sigyn szállodahajó Budapesten, a Margit híd közelében nekiütközött a Hableány sétahajónak, és azt maga alá gyűrte. A hajó elsüllyedt. A sétahajón 35-en voltak: 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét turistát sikerült kimenteni a Dunából, 27 áldozat holttestét megtalálták, egy dél-koreai utast, a fentebb említett szöuli nőt pedig azóta is eltűntként tartanak nyilván. A Kékvillogó.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el!

Kiemelt kép: A Hableány kiemelése – Forrás: MTI