18 évvel ezelőtt, 2004. augusztus 5-én robbant fel a törökbálinti petárdagyár. A tragédiában három munkás meghalt, tízen megsérültek, több ház lakhatatlanná vált, három porig égett. A petárdagyár üzemeltetője szerint merénylet történt. Meglepő, de végül mindenkit felmentett a bíróság és az is érdekes, hogy a mai napig rejtély, mi okozta a robbanást és több ember halálát.
Katasztrófa az agglomerációban
A törökbálinti petárdagyár felrobbanása Magyarország első pirotechnikai katasztrófája volt. A vádirat szerint 2004. augusztus 5-én délután a pirotechnikai raktárban a dolgozók – utasításra – petárdákat készültek összeszerelni, amikor, feltételezhetően az anyagok gondatlan mozgatása miatt kisebb robbanás, tűz, majd detonáció következett be. A Kékvillogó.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el!
Órákig folytatódtak a robbanások
A tanúk beszámolói szerint közvetlenül a robbanás előtt anyagmozgatás zaja, majd jajgatás hallatszott a raktárból, ahol az ott tárolt robbanóeszközök működésbe léptek. A robbanások órákon keresztül folytatódtak. Hárman életüket vesztették a helyszínen, többen pedig megsebesültek. A környéken lakóházak gyulladtak ki, lángra kapott a növényzet is.
Rengeteg lőpor robbant fel
A légnyomás miatt ablakok törtek ki, több autó kiégett. A környéken lakókat a polgári védelem kitelepítette. Az anyagi kár több mint ötvenmillió forintot tett ki. A rendőrség szakértői több robbanóanyag maradványát is megtalálták a romok között. Az első szakértők becslései szerint 230 kilogramm feketelőpor robbant fel a helyszínen. Később TNT nyomaira is bukkantak a helyszínen.
Semmi sem volt rendben
A Piro-Technik Kft. 1998-ban vette birtokba a telephelyet, amit átépíttetett, ám ehhez nem kért engedélyt. Emiatt Törökbálint önkormányzata több ízben is megbírságolta a vállalkozást. A tűzoltóság sem találta rendben tűzvédelmi szempontból a létesítményt, a raktárkomplexum még a robbanás bekövetkeztekor sem rendelkezett fennmaradási engedéllyel.
Három embert gyanúsítottak meg
A rendőrség a nyomozást 2005 utolsó napjaiban fejezte be. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság közlése szerint a hivatal “minden részletre kiterjedő nyomozást végzett”, a történteket pedig “teljes körűen sikerült tisztázni”. Három személyt gyanúsítottak meg több ember halálát okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel, egyet pedig robbanóanyaggal való visszaéléssel.
30 milliós kártérítés
A nem egészen egy hónappal később megszületett nem jogerős ítélet szerint a Pyro-Technik Kft. volt felelős a törökbálinti petárdaraktár felrobbanásával okozott károkért. A polgári perben összesen mintegy 30 millió forint kártérítést követelt a cégtől a törökbálinti önkormányzat, illetve több magánszemély is, akinek a 2004. augusztus 5-i robbanásban megsérült az ingatlana.
A cég állította: fogalmuk sem volt arról, hogy lőpor van a gyárban
A Pyro-Technik Kft. a polgári perben azzal védekezett, hogy a robbanásról nem tehet, az “idegenkezűség” eredménye, általuk nem ismert, tudtukon kívül odakerült fekete lőpor okozta a detonációt. A Pest Megyei Bíróság azonban a szakértői vélemények alapján a cég védekezését nem látta bizonyítottnak.
Felmentette a céget a bíróság
Nagy meglepetésre a Budaörsi Városi Bíróság a robbanás után mintegy 7 esztendővel felmentette a robbanás ügyében megvádoltakat a több ember halálát okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének vádja alól – bűncselekmény hiányában.
Megismételték az eljárást
Az ügyet eredetileg a Budakörnyéki Bíróság kezdte tárgyalni, majd az eljárás folytatását ez év elején átszignálták egy másik bíróra. A büntetőper, az illetékességi szabályok időközbeni változása miatt a Budaörsi Városi Bíróságra került át, így az első fokú eljárást újra kellett kezdeni.
A bíró szerint gondosan járt el a cég vezetése
A bíró az ítélet indoklásában azt mondta: az eljárás során semmi sem támasztotta alá a vádiratban foglaltakat. Kiemelte, hogy T. Ferenc, a cég volt ügyvezető igazgatója munkája során nagyfokú gondossággal járt el. Az új eljárás során, a robbanási kráter közelében TNT-től származó anyagmintákat találtak, ez megdöntötte azt a korábbi feltevést, miszerint a robbanássorozatot a raktárban illegálisan tárolt fekete lőpor okozhatta.
A cég szerint merénylet történt
A cégvezetés azzal védekezett, hogy a raktárban nem fekete lőpor robbant fel, hanem merénylet történt. A sajtóban akkor a robbanás okaként több alkalommal is felmerült a merénylet vagy szabotázs lehetősége. 2005 nyarán a Blikk című lap állt elő saját verziójával. A lap saját forrásaira hivatkozva azt állította, hogy a rendőrség egy katonai robbanóanyaggal elkövetett merénylet nyomaira bukkant. A helyszínen talált egyik áldozat boncolása az újság szerint arra a megállapításra jutott, hogy az illető már a robbanás előtt halott lehetett. A lap úgy tudta, hogy a rendőrök a detonáció helyszínétől 200 méternyire egy negyedik áldozat holttestére is rábukkantak, ám ezt eltitkolták. A rendőrség a cikk megjelenésének napján közleményben cáfolta az újság állításait és feljelentette a Blikket.
Csaló rendőr
A szándékos robbantás lehetőségét akarta kihasználni egy csaló is. A börtönből szabadult egykori rendőr egy haragosán akart bosszút állni azzal, hogy őt nevezte meg a merénylet elkövetőjeként. A csalás kiderülte után a bíróság közmunkával büntette a hamisan vádaskodót.
Senki sem felelős
A robbanást követő per büntetőjogi felelősség megállapítása nélkül ért véget. 2012 júliusában tizenötmillió forintos kártérítés megfizetésére kötelezte a Budapest Környéki Törvényszék a robbanóanyag-raktár üzemeltetőjét. A cégnek kilenc ember részére kellett fizetnie a robbanás által okozott károk megtérítése címén.
Tehetetlen bíróság
Ez az ügy is bebizonyította, hogy a magyar bíróságok milyen nehezen hoznak megbízható ítéletet, az ügyvédek pedig mennyire elbizonytalanítják a bírókat. Az is nagy kérdés, hogy három ember halálával a bíró ilyenkor hogyan tud elszámolni. Tényleg senki sem tehetett semmiről azon a végzetes napon? A Kékvillogó.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el!
Itt egy korabeli videó az esetről
Kiemelt kép forrása: fenti videó
