A lánchajtás a forgatónyomaték átvitelének egyik legelterjedtebb módja két párhuzamos tengely között. A két tengelyre lánckerék van szerelve, melyeknek fogaiba görgőslánc illeszkedik, a hajtás átvitele így a lánc segítségével történik. Gyakran használják autók, különösen kerékpárok és motorbiciklik hajtására, de ezen kívül az ipari és mezőgazdasági felhasználása is számottevő.
A hajtástechikában leggyakrabban görgős láncot használnak hajtóláncként, melyhez kompatibilis lánckerekeket építenek be. Néhány esetben a láncot nem tengelyek meghajtására, hanem emelésére vagy termékek szállítására, szállítópályán történő terelésére használják. Legtöbbször azonban a lánc végtelenített és két lánckerékhez, a hajtó és hajtott lánckerékhez kapcsolódik, máskor egyszerre több lánckereket használva több tengelyt hajt meg. Vannak olyan lánckerekek, melyeknek a funkciója a lánc feszesen tartása. Ezek a láncfeszítő lánckerekek, melyek gyárilag csapágyazva vannak. Lánchajtás alkalmazásakor az áttétel állandó és pontos. A lánchajtással általában 150-250 kW teljesítmény vihető át. A lánchajtás alkalmazása során a láncsebesség 7–9 m/s átlagosan.
A lánchajtás egy viszonylag olcsó hajtás típus, mely nagy nyomaték átvitelére alkalmas. Könnyen és egyszerűen karbantartható. Megfelelő gondozás mellett a lánckerék és a görgőslánc is hosszú élettartammal használható.
A görgősláncokat és lánckerekeket európai ISO szabvány és amerikai ASA szabvány szerint gyártják. Mindig ügyelni kell arra, hogy egymással kompatibilis láncot és lánckereket alkalmazzunk. A görgősláncok és lánckerekek is a legtöbb esetben acélból készülnek, viszont sok esetben szükség van rozsdamentes kivitelre is. Ilyenkor a gyártók általában AISI 304L jelzésű anyagot használnak, mely amellett, hogy rozsdamentes részben saválló is.
A lánckerekeket általában agyas vagy agy nélküli kivitelben gyártják. A legtöbb esetben edzetlen felületű, de vannak indukciós eljárással fogedzett lánckerekek is. Ezeknek a lánckerekek általában tartósabbak a hagyományos lánckerekeknél.
