Kalina Istvánnak pénz kellett, a Nagycirkusz egykori táncosnője pedig ideális áldozatnak bizonyult. A tettes azonban elkövetett egy nagy hibát: valódi nevét adta meg a Keleti pályaudvar poggyászmegőrzőjében. Brutális gyilkosság 1953 nyarán.

Lakást akart

„Reggel 5 órakor, amikor felébredtem, Éva még aludt a hálószobában. Rágyújtottam egy cigarettára, és szétnéztem a lakásban. Egy bronz mellszobrot vettem észre, amely márvány talapzaton állt. Ekkor határoztam el, hogy a szoborral leütöm Évát, és a lakásban levő értékeket megszerzem. Pénzre volt szükségem ahhoz, hogy lakást vegyek magamnak” – vallotta a 31 éves Kalina István, akit Ujj Gézáné, született Plitt Éva volt táncosnő meggyilkolásáért ítéltek halálra és végeztek ki az ötvenes években. A Kékvillogó.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el!

Fején kék pongyolával

A táncosnő holttestét anyja fedezte fel 1953. augusztus 26-án a hálószobában. Az élettelen test paplannal volt letakarva, fején kék pongyolával, amelyen átütött a vér. A nővel egy ütés végzett.

Ismerték egymást?

Rendkívül érdekes, ahogyan a nyomozók eljutottak az elkövetőig. A helyszín alapján az volt a gyanú, hogy a tettes az áldozat olyan férfi ismerőse, aki bejáratos volt a lakásba és akivel nemi kapcsolatuk volt. Anyagi haszonszerzés lehetett a motiváció, mert a lakásból értéktárgyak hiányoztak. Igazuk is lett.

A taxi és a ruhatáros

A házfelügyelő egy várakozó taxit és egy magas, sovány, fekete hajú kreol bőrű férfit említett, aki csomagokat hozott ki a házból, majd elhajtottak. A taxisofőr kihallgatása után a Keleti pályaudvar poggyászmegőrzőjéig vezettek a szálak. A ruhatáros emlékezett egy férfire, aki több csomagot is leadott. Az illetőt a letétjegyek alapján azonosították, bár a nyomozók nem tartották életszerűnek, hogy egy rablógyilkos az általa zsákmányolt cuccokkal a kezében a valódi nevét mondja be egy poggyászmegőrzőbe. Márpedig Kalina István pontosan ezt tette.

Régi szerelem

A házas férfihez innentől kezdve már nem volt nehéz eljutni, meg is találták bejelenetett szegedi lakcímén. A gyilkosságot elismerte. Plitt Éva és Kalina István nyolc évvel korábban ismerkedtek meg a városligeti Nagycirkuszban, ahol a nő táncosnőként dolgozott (művészneve Ligeti Éva volt). Viszonyt kezdtek, majd pár évvel később szakítottak. Kalina megnősült, feleségével kislányuk született, de az asszony elhagyta, mert a Protokémia Vegyszer és Konzervüzem egykori tisztviselője a kelleténél jobban szerette a lóversenyeket. István öngyilkosságot is megkísérelt, hogy visszaszerezze a feleségét, de hiába vett be orvosságokat és szúrta mellbe magát, a halál még váratott magára.

Végzetes találkozás a pályaudvaron

1953-ban a Keleti pályaudvaron találkozott régi barátnőjével, Plitt Évával, aki ekkor már néptánc tanítással foglalkozott, és férjes asszony volt. Ujj Gézával titokban házasodtak össze, mert a férfi anyja ellenezte a kapcsolatot. Fura kapcsolat lehetett, mert az anyós miatt így csak hétvégente találkoztak. Éva, a már férjes asszony mindenesetre megadta Kalinának a számát és a címét. Kalina aztán pár napra gyakorlatilag odaköltözött Évához. Még az ablakokat is készségesen megtisztította, aminek a táncosnő nagyon örült, mert korábban éppen ablaktisztítás közben szenvedett balesetet.

Iszonyatos erejű ütés

Kalinának pénz kellett, a bűncselekményre tervszerűen készült. Egy ütéssel, álmában végzett a nővel, de mivel félt, hogy közben le fog esni a szobor márvány talapzata, előtte leszerelte. Azt gondolta, ha ütés közben leesik a talapzat, az csökkenteni fogja a sújtás erejét. Az ütés egyébként olyan erős volt, hogy a szobor megakadt a törött koponyacsontokban és kifelé menet kisebb darabokat szakított ki belőle.

Születésnapja előtt két nappal végezték ki

Kalina természetesen megpróbálta tagadni az előre megfontoltságot, de a Legfelsőbb Bíróságot ez nem hatotta meg. A gyilkos családapát halálra ítélték, majd 1954. február 14-én kivégezték Budapesten. Két nappal később töltötte volna be 32. életévét. A Kékvillogó.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el!

Ezeket se hagyd ki

Kiemelt kép: Rendőrök Budapesten 1967-ben – Forrás: Fortepan.hu/Kékvillogó-grafika