Akár tíz év börtönt is érhet a Nemzeti Kulturális Alap legutóbbi, 17 milliárd forintos „gyorssegélye”, ha bebizonyosodik, hogy Hankó Balázs miniszter és köre tudatosan károsította meg az államkasszát. A Kékvillogó bűnügyi elemzése szerint a választások előtt, szakmai kontroll nélkül kiszórt közpénzmilliárdok ügyében a hűtlen kezelés tényállása több ponton is megállni látszik, hiszen a vagyonkezeléssel megbízott vezetők a gyanú szerint nem a közérdeket, hanem politikai és baráti körök gazdagodását szolgálták. Ezek után Hankó Balázs tényleg be akar ülni az új parlamentbe?

A hűtlen kezelés jogi csapdája

A magyar büntetőjog szerint a hűtlen kezelést az követi el, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz. Ebben az esetben a 17 milliárd forintos keretösszeg olyan mértékű vagyoni hátrányt feltételez, amely a törvény szerint különösen jelentősnek minősül, így az elkövetők akár öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is számolhatnak. A nyomozás során azt kell bizonyítani, hogy a döntéshozók szándékosan hagyták figyelmen kívül a szakmai szempontokat és a költséghatékonyságot, amikor kiválasztották a kedvezményezetteket. A Kékvillogó legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 342 ezernél is többen követnek minket.

Hankó Balázs és a miniszteri felelősség

A bűncselekmény elkövetésének gyanúja közvetlenül Hankó Balázs kulturális minisztert érinti, aki a rendelkezésre álló adatok szerint egy speciális, ideiglenes kollégiumot hozott létre a pénzek szétosztására. A miniszteri aláírás ezeken a szerződéseken nem csupán formai aktus, hanem a vagyonkezelői felelősség elismerése is, amely a büntetőeljárás során kulcsfontosságú bizonyíték lehet. Ha a vádhatóság megállapítja, hogy a miniszter tudatosan játszotta ki a rendszer garanciáit, a mentelmi jog mögé sem bújhat örökké a felelősségre vonás elől.

Politikai végrehajtók a szakmai kuratóriumok helyett

A gyanús pénzosztás lebonyolítására Hankó Balázs nem a zeneipar elismert szaktekintélyeit kérte fel, hanem politikai megbízottakat ültetett a döntéshozói székekbe. Ughy Attila, a XVIII. kerület egykori fideszes polgármestere és két minisztériumi alkalmazott alkotta azt a triót, amely érdemi szakmai kontroll nélkül dönthetett milliárdok sorsáról. Ez a felállás a bűnügyi szakértők szerint már önmagában felveti a bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezelés lehetőségét, hiszen a struktúra célja láthatóan a törvényes ellenőrzési pontok kiiktatása volt.

A forgalmas napokon már 200 ezernél is többen olvassák a Kékvillogó.hu hírportált. Ezzel Magyarország Top 11 hírportálja közé kerültünk. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Blikk, Index vagy az RTL  és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most Te is minket olvasol! Részletek itt. A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!

Milliárdok fű alatt és nyom nélkül

A nyomozati szakaszban súlyos súlyosbító körülmény lehet, hogy a 12 milliárdos támogatási hullámnak semmiféle nyilvános pályázati nyoma nincs a hivatalos rendszerekben. Molnár Áron aktivista és más források beszámolói alapján az érintett cégek és előadók egyfajta „zárt láncú” rendszerben kaptak értesítést a lehetőségről, miközben a szakma többi része semmit nem tudott a keretről. Ez a fajta titkolózás a büntetőjogban gyakran a korrupciós bűncselekmények előszobája, ahol a közpénz jellegét igyekeznek elrejteni a nyilvánosság elől.

Pataki Attila és a 150 milliós Aréna-számla

A kifizetések közül kiemelkedik Pataki Attila esete, aki 150 millió forintot kapott egyetlen nagykoncert megvalósítására az NKA-tól. Zeneipari szakértők rámutattak, hogy ez az összeg gyakorlatilag a rendezvény teljes költségvetését lefedi, ami azt jelenti, hogy a zenész kockázat nélkül, tisztán közpénzből profitálhatott. A hűtlen kezelés szempontjából ez a túlfinanszírozás a vagyoni hátrány okozásának egyik legtisztább példája lehet, hiszen az államnak nem állt érdekében egy nyereséges vállalkozás teljes költségátvállalása.

Félmilliárdos ajándék a semmiből alakult cégeknek

Még gyanúsabb az a rendezvényszervező vállalkozás, amely mindössze néhány hónapos múltra visszatekintve jutott hozzá 500 millió forintos állami támogatáshoz. A büntetőügyi gyakorlatban az ilyen „fantomcégek” vagy stróman-gyanús vállalkozások támogatása azonnali pénzmosási vagy hűtlen kezelési vizsgálatot von maga után. Ebben az esetben a nyomozóknak azt kell tisztázniuk, hogy a döntéshozók milyen szakmai referencia alapján ítéltek oda ekkora összeget egy olyan cégnek, amely korábban semmilyen jelentős eseményt nem szervezett.

Az NKA mint politikai kifizetőhely

A botrány során kiderült, hogy nem csupán zenészek, hanem kormányzati propagandát terjesztő civil szervezetek is vastagon kaptak a 17 milliárdos tortából. Bajnai Zsolt szakértő szerint sok pályázatból „visít”, hogy a forrásokat nem kulturális célokra, hanem a politikai hálózat fenntartására és jutalmazására fordították. A hűtlen kezelés megállapításához elegendő annak bizonyítása, hogy a vagyonkezelő nem a rábízott vagyon céljainak megfelelően, hanem attól idegen célra – jelen esetben politikai kampányfinanszírozásra – használta fel a pénzt.

A belső súgók és a kivételezett kör

Tanúvallomások sora utal arra, hogy az NKA apparátusa aktívan közreműködött a kiválasztott kör segítésében, hiszen egyes előadókat telefonon instruáltak a pályázatok beadására. Ez a fajta bennfentes információátadás a versenyszférában is bűncselekmény, de közpénzek esetén különösen súlyos hivatali visszaélésnek minősülhet. Ha a hatóságoknak sikerül bizonyítaniuk, hogy létezett egy „súgólista”, az egész pénzosztási láncolat büntetőjogi értelemben vett bűnszervezetként is értékelhetővé válik.

Súlyos börtönévek a láthatáron

Amennyiben a Szentendrei vagy a Budapesti Rendőr-főkapitányság, esetleg az ügyészség elrendeli a nyomozást, a tét az érintettek számára a szabadságuk lesz. A hűtlen kezelés miatt indított eljárásokban a tízéves büntetési tétel nem csupán elméleti lehetőség, hiszen a 17 milliárdos nagyságrend a magyar bűnügyi történelem egyik legnagyobb kulturális sikkasztási ügyévé nőheti ki magát. A nyomozók dolgát segítheti, hogy a kifizetések digitális nyoma és az aláírt szerződések visszakereshetők, így a felelősség elkenése szinte lehetetlen lesz.

A kulturális alap megsemmisítése

A bűncselekmény közvetett hatása a magyar kultúra finanszírozásának teljes összeomlása lehet, mivel a botrány miatt a rendes pályázati kifizetések is leálltak. A rendőrségi szemle és a lehetséges házkutatások árnyékában az NKA működése megbénult, ami több száz tisztességes művész megélhetését sodorta veszélybe. A hűtlen kezelés vádja tehát nemcsak a kiszórt milliárdokról szól, hanem egy jól működő állami intézmény szándékos és bűnös tönkretételéről is, amelynek árát végül minden adófizető megfizeti. A Kékvillogó legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 342 ezernél is többen követnek minket.

Kiemelt kép: Hankó Balázs, az Orbán-kormány kulturális minisztere – A fotó illusztráció, Adobe AI mesterséges intelligencia felhasználásával készült.