Bár a tavasz még egy kicsit odébb van, nem árt időben felkészülni a következő szezonra, ami a palántanevelést illeti. Aki nem először vállalkozik ilyesmire, az minden bizonnyal tanult az előző évek tapasztalataiból, ám olyanok is olvassák e sorokat, akik csak most vágnának bele a paprikanevelésbe.

Az egyik leggyakoribb palántabetegség a paprikák esetében a palántadőlés, írja a Chili Hungária Webáruház tudástárja. A baktériumos levélfoltosság és levélhullás szintén megnehezítheti a házi paprikára vágyók életét.

Mitől alakul ki a palántadőlés, és mit lehet tenni ellene?

A pítiumos palántadőlésért a Pythium debaryanum, a rizoktóniás palántadőlésért pedig a Rhizoctonia solani a felelős. Bár a tünetek ránézésre megtévesztésig hasonlóak, ugyanakkor két különböző betegségről beszélünk. Az utóbbi változat jóval gyakoribb egyébként.

Érdemes tudni, hogy a pítiumos palántadőlés általában csak szikleveles koráig fenyegeti a fejlődő növényt. A rizoktóniás változat ezzel szemben a már lomblevéllel rendelkező paprikapalánta egyik gyakori betegsége.

A tünetek közé tartozik, hogy a csírázó növények sziklevele és gyökere is barnás árnyalatúra változik, a palánta így kidől és elpusztul. A már kifejlett palánták esetén a gyökérnyaki részt kell tanulmányozni, ha parásodás tapasztalható, a növények eltörnek, vagy elszáradnak a terméskötődés után.

Mind a pítiumos, mind a rizoktóniás gomba magas hőmérséklet esetén okoz gondot. Előbbi a vízzel telített, savanyú talajban érzi jól magát, utóbbi viszont csak 15-18 Celsius-fokos tartományban fertőz. Bármelyik betegség is üti fel a fejét, a talajcsere megoldást jelent. Szóba jöhet még a talaj gőzölése is, ha nem akarunk vegyszert használni. Aki inkább az egyszerűbb megoldások híve, azok a magvetés után és a magok kikelését követően használhatnak gombaölő szereket, amelyek a talajba juttatva hasznosulnak.

Mit kell tudni a levélfoltosságról?

A palánták levelein megjelenő barnás, szabálytalan foltok általában a Xantomonasz nevű betegség tünetei. Általában a folyamat itt nem áll meg, hanem el is száradnak a levelek, végül lehullanak.

Ha fémzárolt vetőmagot választunk, kisebb eséllyel jelentkezik a probléma. A baktérium képes áttelelni a talajban a fertőzött növényi maradványokon, így nem árt az óvatosság. A növénybe légzőnyílásokon és apró sebzéseken keresztül jut be. 30 Celsius-fok körüli hőmérséklet és esős idő kell a terjedéséhez, ugyanakkor az öntözés következtében is kialakulhat.

Hatékony módszerek, amelyekkel védekezhetünk a paprikapalánták betegségei ellen

Fontos, hogy mindenképp használjunk vetésforgót a konyhakertben, így ugyanis vegyszerek használata nélkül is eredményesen harcolhatunk az említett betegségekkel szemben. Ültessük minél távolabb az azonos családhoz tartozó növényeket.

Jó, ha betartjuk a javasolt ültetési távolságokat a paprikapalánták esetében, hiszen nagyon fontos, hogy jól tudjanak szellőzni a növények.


Ez a cikk szponzorált tartalom, megrendelő a chilis.hu oldalt működtető cég.