A köznyelvben mindannyian használtuk már a “mentő-mentős” szavakat, amit még a szakmabeliek is gyakran felcserélnek egymással, de vajon van-e különbség a két szó között, vagy egyáltalán baj, ha cserélgetjük ezeket a szavakat? Szerencsénkre a fontos kérdést most egy nyelvészprofesszor válaszolta meg nekünk, akit az Országos Mentőszolgálat keresett meg.

Mentő vagy mentős?

A magyar nyelv a világ egyik legnehezebb nyelve, és talán nem is véletlenül, hiszen számos olyan eshetőség van, amikor aktív nyelvhasználóként nagyon nehéz dönteni a lehetséges szóváltozatok közül. Az Országos Mentőszolgálat most azonban egy nagyon fontos nyelvészeti kérdésre adta meg nekünk a választ, hogy tudjuk, van-e különbség a “mentő” és a “mentős” szó között? – írja a Delmagyar.hu.

Nyelvészprofesszor válaszolt

A kérdés tisztázása érdekében az Országos Mentőszolgálat egy igazi szaktekintélyt kérdezett, aki a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvészeti Bizottságának 50 éve tagja. Hőnyi Ede főiskolai docens részletesen magyarázta el a nézőknek, mi a két szó közötti különbség.  A Kékvillogó.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Használókon múlik

Hőnyi azzal kezdte a fejtegetést, hogy kizárólag a nyelvhasználókon múlik, hogy melyiket választjuk, ugyanis mindkét változat helyes, bár a mentős szó bizalmasabb, míg a mentő hivatalosabb. Korábban egyébként csak a mentő szó volt az elfogadott.

Ezt használjuk a hétköznapi életben

A professzor elmondta, hogy a mentő létezett előbb, így nem is véletlen, hogy a legtöbb ezzel kapcsolatos összetett szó ebből a szóból is ered: mentőautó, mentőszolgálat, mentőláda stb. A hétköznapi nyelvhasználatban viszont teljesen mindegy, melyiket használjuk, mivel mindkettő helyes.

Van, amikor csak az egyik jó

Hőnyi szerint vannak olyan esetek, olyan szövegkörnyezetek is, amikor csak az egyik változat a helyes. Idézte az értelmező szótár ide vonatkozó példáját, miszerint “a mentőből két mentős szállt ki” – mondta a professzor, aki szerint ebben az esetben, nagyon furcsának hangzana, ha azt mondanánk, hogy “a mentőből két mentő szállt ki”.

Nem javította ki a mentőst

Az interjú során a mentős egy új kérdést szeretett volna feltenni a nyelvésznek, ami így szólt: “Nem ledegradáló, ha a mentő helyett mentőst mondok?” – szólt a kérdés. Ugyanakkor a mentős nem figyelt arra, hogy a ledegradál szó helytelen, mivel a degradál szó eleve azt jelenti, hogy “lefokozás”, így az igekötő nyilvánvalóan felesleges túlfokozást eredményez. Hőnyi azonban nem akadt fenn a tévedésen, és nem javította ki a mentőst.

Gyakoriak az “-s képzős” szavak

Hőnyi Ede azt mondja, nem bántó, ha az -s képzős szavakat használjuk, mivel ezek a szavak gyakran fordulnak elő. Azonban felhívta a figyelmünket, hogy sok esetben lehetetlen alkalmazni az -s képzőt, például a tűzoltó esetében nem létezik olyan, hogy tűzoltós.

Így kell használni hivatalosan

Hőnyi arról is beszélt, hogy abban az esetben, amikor hivatalosnak kell lenni – például bemutatkozásnál –, akkor mindig a mentőt kell használni, hiszen az a régebbi, bevett szó.  A Kékvillogó.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Mutatjuk a videót

Kiemelt kép: Részlet a videóból