A kannabisz növény orvosi alkalmazásának évezredes története van. A cikksorozat második része a kannabisz orvosi célú felhasználásának dilemmáit tekinti át az Európai Emberi Jogi Bíróság előtt lefolytatott ügyek tükrében. A kannabisz orvosi célú felhasználásának kérdése az Európai Emberi Jogi Bíróság előtt. A cikket a Kékvillogó.hu hírportál büntetőjogásza, Dr Bátki Pál írta.
Krónikus betegségben szenvedtek
Az a kérdés, hogy milyen módon, jogi és hatósági keretek között lehet(ne) Magyarországon hozzáférni a betegeknek a THC vagy más kannabinoid tartalmú gyógyszerekhez, alapvető jelentőséggel bírt a magyar jogi szabályozást mérlegre tevő, és legalábbis szakmai körökben közismert strasbourgi döntés során. Az Európai Emberi Jogi Bíróságon 2017-ben született döntés az A.M. és A.K. kontra Magyarország (21320/15 és 35837/15) ügyekben. A két névtelenséget kérő kérelmező (mindketten magyar állampolgárok) olyan súlyos, gyógyíthatatlan vagy krónikus betegségben szenvedett, ami drasztikusan rontotta az életminőségüket. Mindkét beteg esetében közös volt, hogy a Magyarországon rutinszerűen elérhető, hagyományos gyógyszerek és fájdalomcsillapítók hatástalannak bizonyultak, vagy súlyos mellékhatásokat okoztak. A Kékvillogó legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 342 ezernél is többen követnek minket.
Az orvosi kannabis segíthetett volna
A szakirodalom és a nemzetközi tapasztalatok alapján mindketten arra a következtetésre jutottak, hogy állapotukon a THC-tartalmú készítmények (orvosi kannabisz) segíthetnének, egyikük esetében az izomgörcsök oldására, a másik esetben a hányinger csillapítására és az étvágy növelésére. A panaszosok szerettek volna legálisan hozzájutni kannabisz-alapú gyógyszerekhez, de úgy érezték, hogy a magyar jogszabályok ezt lehetetlenné teszik. Egyrészt a magyar Büntető Törvénykönyv szigora, másrészt az orvosok hozzáállása miatt, akik nem tudnak vagy nem mernek ilyen gyógyszert felírni, vagy nem is tájékoztatják a betegeket erről a lehetőségről. A kérelmezők úgy vélték, hogy a magyar állam elzárja előlük a gyógyulás/fájdalomcsillapítás útját, és emiatt sérül az emberi méltóságuk és a magánélethez való joguk.
Valóságos kivégzés volt a 28 éves M.Dolli meggyilkolása az angyalföldi lakásában. Megúszhatta volna a TikTok celeb a támadást? Ha igen, hogyan? Meglepő válaszok az alábbi videóban!
Reménytelen út
Az Európai Emberi Jogi Bíróság elfogadhatatlannak (inadmissible) minősítette a kérelmeket, mivel a kérelmezők nem tudták alátámasztani, hogy a jogi rendelkezések szintjén létező hatósági eljárást ténylegesen megkísérelték volna, így azt se, hogy azt a gyakorlatban lehetetlen igénybe venni. Az ügyük lényegében azon bukott el, hogy ténylegesen, formálisan sosem nyújtottak be kérelmet az egyedi importra a magyar gyógyszer-hatósághoz (OGYÉI), meg se kísérelték végigjárni az általuk vesszőfutásnak és reménytelennek tartott hivatalos utat.
A forgalmas napokon már 200 ezernél is többen olvassák a Kékvillogó.hu hírportált. Ezzel Magyarország Top 11 hírportálja közé kerültünk. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint az Origo, Index, Telex, Blikk, 24.hu vagy az RTL KLUB és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most Te is minket olvasol! Részletek itt. A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!
Elviselhetetlen fájdalom
2022-ben, öt évvel a fenti magyar ügyet követően született meg a marihuána orvosi felhasználásával foglalkozó kérdés szempontjából alapügynek minősülő Thörn kontra Svédország (Thörn v. Sweden, ügyszám: 24547/18) ítélet. Ennek során az Emberi Jogok Európai Bírósága abban a kérdésben foglalt állást, hogy sérülnek-e a beteg emberi jogai, ha az állam megbünteti őt azért, mert saját gyógyítására kannabiszt termeszt. A kérelmező, Andreas Thörn súlyos motorbalesetet szenvedett, aminek következtében nyaktól lefelé lebénult és kerekesszékbe kényszerült. Közel 20 éven át szenvedett elviselhetetlen idegi fájdalmaktól és izomgörcsöktől. A hagyományos fájdalomcsillapítók, ópiátok vagy hatástalanok voltak, vagy súlyos mellékhatásokat okoztak nála.
A kannabisz enyhítette a tüneteket
Felfedezte, hogy a kannabisz enyhíti a tüneteit és lehetővé teszi, hogy dolgozzon és ellássa magát. Mivel a legális kannabisz-gyógyszer (az ő esetében konkrétan az Egyesült Királyságban gyártott Sativex) túl drága volt számára, emiatt elkezdett otthon, saját célra kendert termeszteni. Miután a rendőrség ezt felfedezte, kábítószerrel való visszaélés, birtoklás miatt büntetőeljárást indítottak ellene.
Vitát váltott ki
Az ügy végigjárta a svéd igazságszolgáltatást, és komoly társadalmi vitát váltott ki. A helyi bíróság először felmentette Thörnt. Azzal érveltek, hogy a férfi a büntetőjogi felelősséget, büntethetőséget kizáró szükséghelyzetben cselekedett. Az elviselhetetlen fájdalom elhárítása érdekében kényszerült törvényt sérteni és bűncselekményt elkövetni, ugyanis nem volt más reális választása. Végül másodfokon, majd a Legfelsőbb Bíróságon ezzel szemben jogerősen bűnösnek mondták ki, és nagyon enyhe pénzbírságot szabtak ki vele szemben.
Hatékony gyógymód
Thörn a svéd ítélet után a strasbourgi bírósághoz fordult, arra hivatkozva, hogy Svédország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkét, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot. Azt állította, hogy az állam beavatkozott a magánéletébe azzal, hogy megakadályozta az egyetlen hatékony gyógymódhoz való hozzáférését, és büntetőjogi eszközökkel sújtotta őt betegsége miatt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2022-ben a kérelmet elfogadhatónak nyilvánította, és ítélettel határozott benne, amiben nem állapított meg jogsértést Svédország részéről.
A tagállamok döntése
A döntés lényege szerint Thörn jogerős elítélése az állam legitimnek minősülő beavatkozása a magánéletébe. Az államnak ugyanis joga van a közegészség védelme és a bűnmegelőzés érdekében korlátozni a kábítószerekhez való hozzáférést. A bíróság hangsúlyozta, hogy a tagállamok között nincs konszenzus az orvosi kannabisz szabályozásáról, ezért minden ország bizonyos keretek közt maga döntheti el a kérdést. A Európai Emberi Jogi Bíróság szerint a svéd bíróság igazságos egyensúlyt teremtett Thörn ügyében. Bár elítélték Thörnt, a büntetése enyhe volt (pénzbírság), aminek során megfelelően figyelembe vették a helyzetét. A Bíróság szerint az, hogy a legális gyógyszer (Sativex) drága vagy nehezen elérhető, nem ad automatikus jogot arra, hogy valaki a törvényt megkerülve otthon termesszen kábítószert.
A két ügy közös alapvetése magyar szempontból
Bár az EJEB mindkét döntése elutasító volt, az abban foglaltakból fontos tanulságok szűrhetők le a jelenlegi magyar szabályozással és gyakorlattal kapcsolatban is. Nyilvánvaló alapvetés a strasbourgi bíróság fenti döntései tükrében, hogy az Európai Emberi Jogi Egyezmény alapján kell lennie legális, államilag biztosított csatornának, ami lehetővé teszi a betegek számára, hogy kannabinoid vagy akár THC hatóanyagú gyógyszerhez jussanak ha orvosilag igazolt, hogy az javíthat az állapotukon. Ha az állam nem biztosít gyakorlatban is lehetséges hozzáférést az orvosilag indokolt esetekben a kannabinoidokhoz való hozzáférés területén, azzal megsérti a betegek EJEE 8. cikkében foglalt magánélethez való jogot.
Orvosi, gyógyszerészeti diskurzus
Milyen kérdések merülnek fel 2025-ben a kannabisz orvosi felhasználásával kapcsolatban Magyarországon? Ahhoz, hogy az A.M. és A.K. kontra Magyarország ügyek kérelmezőinek igazát megítéljük, és esetleg újra mérlegre tegyük, hogy az egyre szigorodó jogi és kriminalisztikai környezetben valóban reális lehetőség-e a betegek számára, hogy gyógyszerként hozzájussanak kannabinoidokhoz, szükség lenne többek között magyar orvosi szakirodalomra és publikációkra arra vonatkozóan, hogy a magyar egészségügyben ténylegesen hogyan működik, vagy nem működik ezeknek a hatóanyagoknak a gyógyászati felhasználása.
Nyilvánosan hozzáférhető adatok a gyógyszerészeti hatóságtól
Emellett nyilvánvalóan adatok szükségesek azzal kapcsolatban, hogy hány beteg és kezelőorvos terjeszt elő ilyen tartalmú hatósági kérelmet Magyarországon nem törzskönyvezett külföldi gyógyszerek import engedélye ügyében, és ha a gyógyszerészeti hatóság megadja a kérelmet, akkor a TB biztosít-e anyagi támogatást az igénybe vételéhez.
Keményvonalas magyar büntetőpolitika
Ezek ismeretében kell mérlegre tenni, hogy a kannabisz orvosi felhasználásával kapcsolatos magyar valóság összhangban van-e az Emberi Jogok Európai Egyezményével, annak 8. cikkével, vagy valóban igaz az, hogy a magyarországi keményvonalas kábítószer-fogyasztással kapcsolatos büntetőpolitika áldozatául ejtette azokat, akik nem a „kábulathoz való jogukat”, hanem a gyógyuláshoz való jogukat szeretnék gyakorolni a kannabisz hatóanyagai révén.
A cikk első része ide kattintva olvasható el. Dr. Bátki Pál rovata a címlapunkon vagy közvetlenül itt érhető el.
Dr. Bátki Pál
Tapasztalt ügyvéd
Ügyvédként számtalan TV-műsorban nyilatkozott büntetőjogi kérdésekről. Több, mint 18 éve van a büntető ügyvédi pályán, sok mindent látott, az ország egyik legtapasztaltabb büntetőjogi ügyvédje. A hozzá fordulóknak segít a büntetőeljárás rendőrségi és ügyészi szakaszában, valamint a bíróságon. Ügyvédi honlapján többszáz bejegyzést olvashatsz büntetetőjogi témában. A Kékvillogó legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 342 ezernél is többen követnek minket.
Kiemelt kép: illusztráció, forrás: Evanto
