A kifejezés hallatán először lehet, hogy feltuningolt íjakra gondolnánk, pedig szó sincs ilyesmiről. A vérbeli bringások azonban jól tudják, hogy ezzel a váz designnal régen díjat lehetett nyerni. De vajon van értelme ennek, vagy csak egy újabb marketingtrükk, amit lassan elfelejtenek?
A következő cikkben most egy kicsit körbejárjuk a témát és kiderítjük, hogy mi az igazság! Tarts velem!
A kerékpárváz szerepe
Egy bringa menettulajdonságait alapvetően sokféle tényező határozza meg; például a váz kialakítása és alapanyaga. A váz tulajdonságait pedig nem csupán a méret, de az anyag és annak jellege egyaránt befolyásolhatja. A Bikepro.hu kerékpár webshop váz kínálatában kerékpártípusok szerint csoportosítva találhatjuk meg a megfelelő darabot.
Sokféle váz létezik; alumínium, acél, karbon és titán is. Persze korántsem soroltuk fel az összeset. A szerkezet mellett a design is nagy szerepet kap, és bizony vannak olyan elképzelések, amelyek felől nem hallunk valami gyakran.
Éppen ilyen az íj design is. Ez abból a gondolatból indul ki, hogy egy hajlított cső sokkal hatékonyabban csillapítja az ütődéseket, szemben egy nyílegyenes darabbal és igen, kicsit retró.
Corratec Bow váz design – Lehetne másképp is!
Az 1995-ös csillebérci világkupa fénypontja a Corratec Bow váz designja volt, az ún. íj design. Van ennek értelme? Corratec módon nem igazán! Ez viszont nem jelentett semmit, hiszen nekik bejött a dolog. Náluk a feltűnő megjelenés mindig is fontosabb volt, mint a speciális fejlesztés.
Beszéltünk a hajlított csőről… na képzeld el ezt úgy, hogy az íj hajlított részét nagy méretű alu csőből készítik, és a csöveket oldalról még lapítják is! Komolyan, attól még merevebbek! Ez durva, ugye? Van némi ellentmondás a dologban. Sőt, a két felső csőben sokkal több az anyag, mint magában az alsó csőben, holott fele akkora terhelés éri azokat. Szép kis design; óriási kályhacső méretű vázak, amelyek nemcsak kényelmetlenek, hanem drágák is!
Így csinálja a Volagi…
A Volagi teljesen máshogy valósította ezt meg. Ha már ennyire hajlított a cső, akkor az a minimum, hogy titánból vagy acélból gyártják le. Ezeknek kisebb az átmérőjük, de kellően masszívak is. A hajlítgatást szintén sokkal jobban bírják. A kis cső pedig evidens, hogy jóval rugalmasabb, mint egy lapított alu változat.
Ez így lehetne egy klasszikus országúti darab is, ebben az esetben minden a kényelem körül forog, de a fejlesztésről sem kell lemondanunk. Taper fejcső, BB366-os középrész, integrált csapágyazás, plusz ott van a 27,2-esnél nem vastagabb nyeregcső. Így már lehet támvillákat hajtogatni!
De mit nyerünk mi ezzel? Acélváz esetében körülbelül 5-6 mm „rugóutat”, ez nem kicsit fokozza majd a váz kényelmét. Ehhez elég hozzáadni a 27,2-es nyeregcső 3-4 mm rugalmasságát egy 34,9-eshez képest, na meg a nagyobb külsőkben szintén van még 10 mm. Igen, van értelme egy ilyen designnak, csak jól kell csinálni.
