A szabadság ára 200 millió forint is lehet. A magyar bíróságokon egyre gyakrabban hangzik el egy korábban ismeretlen kifejezés: óvadék. Sokan úgy gondolják, hogy ez egyfajta „kivásárlás” a börtönből, a gazdag bűnözők mentsvára. De vajon tényleg arról van szó, hogy pénzzel bárki megúszhatja a rácsokat. Dr. Bátki Pál büntetőjogász elmagyarázza: az óvadék nem szabadságvásár, hanem jogintézmény – amit Magyarország csak 2003-ban mert átvenni az amerikai mintából.

Amerikai minta, magyar lassúság

Miközben az krimikben egy dúsgazdag gyanúsított mosolyogva távozik a rendőrségről, Magyarországon egészen 2003-ig szocialista beidegződés uralta a büntetőeljárást. A rendszer nem igazán foglalkozott az emberi jogokkal a büntetőeljárásban a gondolkodás az volt, hogy mindenkit be kell zárni, mert az a biztos. Ezen kívül a rendszer elvben és részint gyakorlatban is szocialista volt, ahol nem elfogadható, hogy az egyenlőség, különösen a törvény előtti egyenlőség csorbát szenvedjen. Ennek meg is felelt a gyakorlat, mindenki szegény volt, súlyos bűncselekmények gyanúja esetén pedig az előzetes letartóztatás szinte automatikus.

Kivételesen alkalmazzák

Az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez való csatlakozás után viszont már felmerült, hogy a jogerős bírói ítéletet megelőző, azaz előzetes letartóztatást, hacsak lehet el kellene kerülni. De a rendszerváltás után mégis 13 évvel később 2003-ban sikerül ténylegesen bevezetni az óvadékot. De azt a mai napig kivételesen alkalmazzák a bíróságok. 

5 ezer letartóztatott

A Legfőbb Ügyészség adatai szerint évente mindössze néhány száz ügyben engedélyezik az óvadék letételét Magyarországon.
Ez az arány eltörpül a majdnem 5 ezer börtönben lévő letartóztatott mellett – vagyis a legtöbb gyanúsított még mindig rács mögött várja az ítéletet, ráadásul a gyakorlatban a legszigorúbb fegyház szintűben.

A forgalmas napokon már 200 ezernél is többen olvassák a Kékvillogó.hu hírportált. Ezzel Magyarország Top 11 hírportálja közé kerültünk. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint az Origo, Index, Telex, Blikk, 24.hu vagy az RTL KLUB és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most Te is minket olvasol! Részletek itt. A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!

Mekkora összeget kell letenni óvadékként?

Az óvadék összege legalább 500 ezer forint, de a valóságban ritkán áll meg ennyinél. A bíróság az ügy súlyát, a gyanúsított anyagi helyzetét és a szökés veszélyét mérlegeli – így történhet meg, hogy: egy kábítószer-kereskedelemmel gyanúsított külföldi ügyfelem 10 millió forintért szabadult az Ozora-fesztivál után. Egy másik ügyben a Sziget Fesztivál gyanúsítottjának 20 millió forintot kellett letennie egy angol fiatalembernek, míg a hírhedt Gyárfás-ügyben 200 millió forintos óvadékot állapított meg a Fővárosi Törvényszék.

Hogyan működik a rendszer?

Az óvadékot csak a terhelt vagy a védője kérheti, a bíróság nem rendelheti el hivatalból. A pénzt a megyei törvényszék gazdasági hivatalába kell befizetni, és ha ez megtörtént, a gyanúsítottat még aznap szabadon kell bocsátani. Érdekesség hogy ez gyakran csak késő éjszaka történik meg, de éjfélig biztosan.

Mikor jár vissza a pénz?

Ha a terhelt betartja a szabályokat, a pénz visszajár – még akkor is, ha végül elítélik. De ha megszökik, elrejtőzik, vagy megszegi az előírásokat, az állam megtartja az összeget. Volt már példa olyanra is hogy egy bíró kreatívan értelmezte a fentieket, megtagadta a visszafizetést, mondván: „várjuk azért meg hogy be is vonuljon az elítélt”. De ilyenkor egy ügyvéd jogosan követelheti vissza az óvadékot: a bevonulás már külön dolog, ha a jogerős ítéletig nem szökik meg a vádlott akkor az óvadék bizony visszajár 

Visszaélés vagy jogállamiság?

Sokak szerint az óvadék a gazdagok kiváltsága. Szerintem nem, jó lenne ha mindenki élhetne vele, egyenlően de amíg nincs így legalább azoknak ne kelljen bírói ítélet előtt (sokszor tévedésből) börtönben lenni, akik megtehetik. 

Összegzés

„Az óvadék nem egy csodaszer. Nem a börtön kiváltása, hanem egy garancia arra, hogy valaki jogerős ítéletig betartsa a szabályokat. De kétségtelen, hogy aki meg tudja fizetni a szabadság árát, az előnyből indulhat, viszont ha elítélik, úgyanúgy be kell vonulnia.

Dr. Bátki Pál

Tapasztalt ügyvéd

Ügyvédként számtalan TV-műsorban nyilatkozott büntetőjogi kérdésekről. Több, mint 18 éve van a büntető ügyvédi pályán, sok mindent látott, az ország egyik legtapasztaltabb büntetőjogi ügyvédje. A hozzá fordulóknak segít a büntetőeljárás rendőrségi és ügyészi szakaszában, valamint a bíróságon. Ügyvédi honlapján többszáz bejegyzést olvashatsz büntetetőjogi témában.

Kiemelt kép: illusztráció