Felesége azt hazudta, hogy a kis Zolikát eladta valakinek a budapesti Lehel piacon, miközben a gyerek már halott volt. Nagy kérdés, miért adta vissza ugyanaz a bírói tanács a második gyereket állami gondozásból az anyának, amelynél ott volt a bejelentés Zolika eltűnéséről? Hogyan tarthatták ezt az asszonyt és férjét alkalmasnak a szülői jogok gyakorlására? Újranyitottuk egy megrázó ügy aktáját az 1970-es évekből. A tetes még ma is életben lehet.

A szörnyeteg

„Vad és félelmetes férfi volt, az ideig-óráig mellette élő nők többnyire rettegtek tőle”, jellemezte Sz. Bertalant egy újságíró az 1970-es évek végén. Bár az illető nem hazudott és a mondat találó volt, Sz. Bertalannal kapcsolatban ennél sokkal keményebb megfogalmazás sem lenne túlzás, miután egy kétszeres gyilkosról van szó, aki később a börtönben egy rabtársát ölte meg. A Kékvillogó.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el!

Eladta a gyereket egy nőnek

Az iskolázatlan, szakmát nem tanult Bertalan leginkább inni és partizni szeretett. 1968-ban összeköltözött egy Bangó Jólán nevű asszonnyal, akinek ekkor már volt egy tízhónapos kisfia, Zolika. Sz. Bertalan lelkesen vállalta, hogy apja helyett apja lesz a gyereknek. Aztán még annak az évnek az őszén Jolán olyat mondott a rokonoknak, amire azok megszólalni sem tudtak. A nő azt állította, Zolikát a budapesti Lehel piacon eladta egy „gyönyörű ruhás” nőnek, aki „szárnyas autóval érkezett” és nem is nagyon beszélt magyarul, de annyira megteszett neki a kisfiú, hogy megvette.

 

Visszaadták a családnak a második gyereket, miközben az első már halott volt

A kerületi gyámügyi tanács előadója hónapokkal az előírt idő után értesült a fura és elsőre is életszerűtlennek tűnő ajándékozásról. Mivel Sz. Bertlanék ekkor már nem ebben a kerületben laktak, hanem Kistarcsán, mire kérdőre vonták őket, hogy hol van a kisfiú, Zolika már nyolc hónapja halott volt. A második – immár közös – gyerek, Sz. Ilona 1970. február elején született. A kislányt a család egyszerűen „ott felejtette” valahol, ezért a kistarcsai tanács közbejárására állami gondozásba került. Később ugyanez a tanács az anya kérésére visszaadta Ilonát, pedig akkor még mindig semmit nem tudtak a másik gyerek, Zolika sorsáról.

A forgalmas napokon már 200 ezernél is többen olvassák a Kékvillogó.hu hírportált. Ezzel Magyarország Top 11 hírportálja közé kerültünk. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint az Origo, Index, Telex, Blikk, 24.hu vagy az RTL KLUB és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most Te is minket olvasol! Részletek itt. A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!

Amíg az asszony kórházban volt

A harmadik gyerek, Sz. Jolán 1971. áprilisában született. Sz. Bertalan, az apa, 1971 decemberében az akkor 22 hónapos Ilonát, első közös gyereküket halálra verte, amíg felesége kórházban volt. Miért adta vissza ugyanaz a tanács a második gyereket állami gondozásból az anyának, amelynél ott volt a bejelentés Zolika eltűnéséről, „eladásáról”? Hogyan tarthatták őt alkalmasnak a szülői jogok gyakorlására?

Összerugdosta, aztán a patakba dobta a kisfiút

Amikor végre büntetőeljárás indult Sz. Bertalanékkl szemben, a felesége elmesélte, mi történt évekkel azelőtt, 1969 augusztusában Zolikával. Férje azon a meleg nyári napon ormótlan bakancsot viselt. Azzal szórakozott, hogy a levegőbe dobálta fel Zolikát, és ahogy esett lefelé, bele-bele rúgott. Ezt többször megismételte, mire a kisfiú elájult. Sz. Bertalan a patakba dobta felesége előző házasságából született gyerekét, akinek nevelését nem sokkal korábban büszkén vállalta. Az anya húzta ki vízből a gyereket. Maga mellé fektette, de a kisfiú éjszaka meghalt, ezért elásták a közeli domboldalban.

Feleségére akarta kenni a gyilkosságokat

Nem lepte meg a nyomozókat, hogy a gyerek elajándékozásáról szóló mesét Sz. Bertalan találta ki azért, hogy ne derüljön ki, mit tett Zolikával. A férfi annyit volt csak hajlandó elismerni, hogy néha-néha „nevelgette” a gyereket, de nem ölte meg, sőt! A felesége, Jolán volt a tettes, ráadásul közös gyereküket is a nő ölte meg, állította Sz. Bertalan.

Hol vannak a holttestek?

A nyomozás döntő kérdése az volt, hogy sikerül-e megtalálni a két gyermek testét. Ez nem volt könnyű, mert sem a férj, sem a feleség nem volt hajlandó emlékezni. Előbb a kislány holtteste került elő a földből, majd hónapokkal később Zolikáé. Az orvosszakértői vizsgálat alapján alapos volt a gyanú, hogy bántalmazás következtében haltak meg.

Tizenöt év börtön

B. Jolán tíz, Sz. Bertalan pedig, aki a bizonyítékok ellenére végig tagadta, hogy megölte volna a gyerekeket, tizenöt évnyi
börtönbüntetést kapott. A nyomozók egyébként csak az asszony vallomására támaszkodhattak, aki annyira félt a férjétől, hogy amíg azt le nem tartóztatták, meg sem mert szólalni. A Kékvillogó.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el!

A Csillagban is ölt

Hogy az asszonnyal mi lett szabadulása után, azt nem tudni. Harmadik gyereke, aki a Sz. Bertalannal második közös volt, és aki egyedüliként maradt életben, valószínűleg nevelőszülőkhöz került. A gyilkos apa a szegedi Csillag börtönben sem változott meg, ellenséges, kötekedő rabnak ismerték. Egyik nap, amikor a bútorüzemben dolgoztak, összeszólalkozott cellatársával, akivel addig állítólag jó viszonyban voltak. A kétszeres gyerekgyilkos ennek a konfliktusnak egy léccel vetett véget, amellyel akkorát vert rabtársa fejére, hogy az belehalt sérüléseibe. Az immár háromszoros gyilkos rabruhában állt a bíróság elé, amely hétévi újabb börtönbüntetésre ítélte. Azóta akár ki is szabadulhatott, talán még életben is van Sz. Bertalan. Ha szeretnél még ilyen újranyitott aktát olvasni, akkor kattints ide!

Kiemelt kép: illusztráció – Forrás: Fortepan.hu