Egyre több embert foglalkoztat a személyes biztonság kérdése a tömegközlekedési eszközökön, a sötét utcákon vagy a kihaltabb településrészeken. Nem mindegy azonban, hogy mit rejtünk a táskánkba vagy a zsebünkbe: a szabályozás szigorú, és egy rosszul megválasztott önvédelmi eszközért akár százezres vagy milliós bírság is járhat.
Jogos önvédelem
Magyarországon a jogszabályok éles határt húznak a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök (KKVE) és a szabadon tartható tárgyak között. A törvény célja, hogy megakadályozza a halálos sérülést okozó fegyverek elterjedését az utcákon, miközben biztosítja az állampolgárok jogos védelmi helyzetben történő önvédelmét. A Kékvillogó hírportált a friss adatok szerint milliók olvassák! Örülünk, hogy te is itt vagy. A legújabb híreinket ide kattintva éred el.
Legális gázspray-k
Az egyik legnépszerűbb és legelterjedtebb önvédelmi eszköz a gázspray, ám itt is figyelni kell a hatóanyagra és a töltőtömegre. Közterületen kizárólag a legfeljebb 20 gramm töltőtömegű, csípős paprikakivonatot (OC/Capsaicin) vagy egyéb engedélyezett hatóanyagot tartalmazó spray-k viselhetők legálisan.
Tiltott hatóanyagok
Sokan nem tudják, hogy a kloracetofenon (CN) vagy orto-klórbenzilidén-malononitril (CS) hatóanyagú, illetve a 20 gramm feletti kiszerelésű gázspray-k közterületi viselése szabálysértésnek minősül. Ezeket az eszközöket az eladók gyakran megkötés nélkül értékesítik az üzletekben, ám az utcán való hordásuk már komoly jogi következményeket vonhat maga után.
Gáz- és riasztófegyverek
A gáz- és riasztófegyverek vásárlása 18 év felett alanyi jogon engedélymentes, ám a rejtett utcai viselésükhöz már a rendőrség által kiadott viselési engedély szükséges. Az engedély hiányában, közterületen hordott gázfegyver miatti rendőri intézkedés során az eszközt elkobozzák, és súlyos közigazgatási bírságot szabnak ki a tulajdonosra.
Szigorúan tiltott boxerek
A boxer, vagyis a marokba fogható, fémből készült ütéserősítő eszköz a jogszabályok szerint a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök kategóriájába tartozik. Közterületi birtoklása, szállítása vagy viselése szigorúan tilos, a rendőrségi lefoglalás mellett automatikusan szabálysértési eljárás és jelentős pénzbírság jár érte.
Kések és szúrófegyverek
A vágó- és szúróeszközöknél a penge hossza a vízválasztó: közterületen kizárólag olyan kés vagy bicska lehet nálunk, amelynek pengehossza nem haladja meg a 8 centimétert. Az ennél hosszabb pengéjű konyhakések, tőrök, pillangókések vagy rugós bicskák utcai hordása azonnali bírságot és lefoglalást von maga után.
Elektromos sokkolók
Az elektromos sokkolók (sokkolóbotok, sokkoló marokeszközök) használata és közterületi viselése magánszemélyek számára teljesen tiltott Magyarországon. Bár sokan úgy vélik, hogy ez a leghatékonyabb védekezési forma egy támadóval szemben, a jogszabályok alapján kizárólag a rendvédelmi szervek alkalmazhatják őket legálisan.
Teleszkópos botok
A köznyelvben csak „vipera”-ként ismert teleszkópos fémbot, valamint az ólmosbot és a különféle vipera-variációk szintén a tiltott eszközök listáját gyarapítják. Birtoklásuk és utcai hordásuk nemcsak pénzbírságot, hanem az elkövetés körülményeitől függően súlyosabb jogi következményeket is maga után vonhat.
Riasztók és sípok
A fizikai kontakttal nem járó, tisztán hangalapú önvédelmi eszközök – mint a személyi riasztók és a hangos sípok – teljesen legálisak és biztonságosak. Egy 120-130 decibeles sziréna azonnal magára vonja a járókelők figyelmét, és a legtöbb esetben elriasztja a támadót anélkül, hogy fizikai összecsapásba kellene bocsátkozni.
Arányosság a védekezésben
A megfelelő eszköz kiválasztásán túl a legfontosabb jogi alapelv a jogos védelem és az arányosság elve. Támadás esetén az önvédelemhez való jog megilleti a bajbajutottat, ám a védekezésnek arányban kell állnia a fenyegetés mértékével, hogy a megtámadott félből ne váljon büntetőjogi értelemben vett elkövető. A Kékvillogó.hu legfrissebb baleseti híreit és kék híreit ide kattintva éred el!
Kiemelt kép: illusztráció

