A miniszterelnök fizetésemelését lehetővé tevő salátatörvényben dugták el a Büntető törvénykönyv azon módosítását is, miszerint nem kell megvárni a hivatalosan kihirdetett hadiállapotot, hogy keményen lesújtsanak azokra, akik nem szeretnének bevonulni a hadseregbe.

Nem kell megvárni a hadiállapotot

A katonai büntetőjog terén vezetett be egy igen érdekes módosítást még nyáron a kormány. Ennek értelmében már a hadiállapot kihirdetése előtt büntethetővé válnak azon bűncselekmények, melyek a honvédelmi kötelezettség ellen lehet elkövetni – derül ki a Telex cikkéből.

Akár 10 évre is a rácsök mögé lehet kerülni

Ez a kibúvás a katonai szolgálat alól és a hadkötelezettség teljesítésének korlátozására vonatkozó rendelkezések. Ennek értelmében aki megjelenési vagy bevonulási kötelezettségének nem tesz eleget, illetve testét megcsonkítja, egészségét károsítja, vagy megtévesztő magatartást tanúsít, bűntett miatt öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Magyarán szólva azonnal szankcionálhatóvá válnak, akik nem szeretnének bevonulni vagy ezt különféle trükkökkel igyekeznek megakadályozni. A A Kékvillogó.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el!

A forgalmas napokon már 200 ezernél is többen olvassák a Kékvillogó.hu hírportált. Ezzel Magyarország Top 11 hírportálja közé kerültünk. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint az Origo, Index, Telex, Blikk, 24.hu vagy az RTL KLUB és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most Te is minket olvasol! Részletek itt.

Nem feltétlenül világos, mi a cél

A portál cikke szerint a mostani módosítást többek közt magyarázhatja a szomszédunkban zajló háború is, azonban a Btk. módosításának hátterében technikai okok is állnak: az említett 2020-as, kilencedik Alaptörvény-módosításban hatról háromra csökkentették azon esetkörök számát, amelyek különleges jogrend esetén bevezethetők: hadiállapot, szükségállapot és vészhelyzet. Ehhez kellett igazítani bizonyos szabályozásokat is.

A Fidesz technikai módosítást emleget

A honvédelmi bizottság fideszes elnöke szerint technikai kérdésről van szó. „Ha rendkívüli jogrendi helyzetben mondjuk hadiállapot van, és érvénybe lép a hadkötelezettség, akkor azok számára, akik a honvédség kötelékében teljesítenek szolgálatot, lehetséges büntetés ugye a szolgálattól való eltiltás, na most hadi helyzetben ennek nincs sok értelme, ide más típusú büntetési tételek kellettek” – magyarázta Kósa Lajos.

Gördülékenyebb lehet a sorozás

A bizottság MSZP-s alelnöke mindezt azzal magyarázta, hogy a büntető törvénykönyv módosítására azért volt szükség, mert hogy az Országgyűlés hadiállapotra vonatkozó döntése előtt felmérhessék a behívásra várók egészségi állapotát, így a behívás minél hamarabb megtörténhessen. Ez a rendelkezés gyakorlatilag lehetővé teszi, hogy az alkalmassági vizsgálat már a hadiállapot kihirdetését megelőzően elkezdődhessen.

Másképp lesznek a különleges jogrendek is

A szükségállapothoz és hadiállapothoz is hozzányúltak, és itt csökkentették hatról háromra a különleges jogrendek számát is. 1989 óta szükségállapotot csak nagyon indokolt esetben, erőszakos cselekmények elkövetésekor lehetett kihirdetni, azonban az erőszakos fellépés már nem kritérium, az erőszakmentesség is alapot adhat a szükségállapot kihirdetésére.

A kormánypártok szerint ez egyszerűsítés,

Kósa Lajos szerint a sokoldalas módosító az ő ismeretei szerint technikai változtatásokat tartalmaz. Az pedig, hogy korábban az Alaptörvényben meghatározott hatféle rendkívüli jogrendből csak három maradt, csak egyszerűsíti a helyzetet.

Az MSZP-t azonban nyugtalanítják a változtatások

Harangozó Tamás ugyanakkor azt mondta, szerinte itt az számít nyugtalanítónak, hogy az alkotmányos rend felforgatására irányuló tevékenység is szükségállapothoz vezethet. Hozzátette, azt nem tudni, mi számít felforgatásnak. Ennek megítélése pedig a mindenkori kétharmados parlamenti többség érzékenységén múlhat.

Nagyon gyorsan áttolták a Parlamenten a változtatásokat

A november 1-jén hatályba lépő Btk.-módosítást a kormány még nyáron verte át az Országgyűlésen: június 3-án benyújtották, június 14-én megszavazták, 17-én pedig már ki is hirdették a Magyar Közlönyben.

Nem verték nagydobra

A kormány adós maradt a magyarázattal, miért van szükség a büntető törvénykönyv módosítására, valamint az úgynevezett „összehangolt védelmi tevékenység” létrejöttét mi indokolta. A Kékvillogó.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el!

(Kiemelt képünk illusztráció. MTI/Ujvári Sándor)