Több mint öt tonna első és második világháborús lövedéket, illetve fegyvermaradványt találtak Csepelen az egykori Weiss Manfréd Acél- és Fémművek területén a földbe ásva.

Robbanóeszközök

Szakértői feltételezés szerint így akarhatták a második világháború végső szakaszában, a szovjet csapatok közeledtével minél gyorsabban eltüntetni a különböző korú, típusú és állapotú robbanóeszközöket és fegyvereket. A Magyar Honvéd csütörtökön megjelent számában Gajdos Milán, a Magyar Honvédség tűzszerész ezredének kommunikációs tisztje írt cikket a példa nélküli tűzszerészeti mentesítésről. A Kékvillogó.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el!

Rendőrségi bejelentés

Kifejtette: 2020 augusztusában rendőrségi bejelentés érkezett a Magyar Honvédség tűzszerészügyeletére, miszerint az egykori Weiss Manfréd Acél- és Fémművek területén végzett földmunkák során feltételezhetően robbanóeszközökre bukkantak.

A Kékvillogó.hu Magyarország 11. legolvasottabb hírportálja volt a hivatalos mérések szerint. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

Nagy mennyiségű robbanóeszköz

Már az első átvizsgáláson megállapították: nagy mennyiségű robbanóeszköz van a területen, melynek felderítése, állapotfelmérése és kezelése hosszú folyamat lesz. Csaknem két hónapig zajlott a terület tűzszerészeti mentesítése: műszerek segítségével mintegy 400 négyzetmétert vizsgáltak át a katonák és 300 köbméternyi földet mozgattak meg.

Öt tonnányi

Szilágyi Zsolt ezredes, a tűzszerész ezred parancsnoka elmondta: a munkálatok során öt tonnányi, jellemzően első világháborús, részlegesen szétszerelt robbanótest, illetve gyújtószerkezet került elő. Kelemen Ferenc főtörzsőrmester, az alakulat tűzszerész kiképző altisztje ezzel összefüggésben közölte: a Csepelen előkerült tüzérségi eszközök 90 százaléka valamilyen gránát, srapnel, gyújtószerkezet vagy ezek alkatrésze volt.

Lövedékek

Többségében részben vagy teljesen szétszedett, beolvasztás céljából a gyárba szállított első világháborús robbanóeszközök kerültek elő, melyek már nem tartalmaztak gyújtószerkezetet. Találtak továbbá a Weiss Manfréd-vállalat üzemeiben készült lövedékeket. Előkerült továbbá egy “különleges gyűjtemény” is: 1850-1880 között rendszeresített, 37-120 milliméter közötti űrméretű francia tüzérségi gránátok.

Ilyenek még soha nem kerültek elő Magyarországon

“A kuriózumok közé sorolható még tíz darab első világháborús német tüzérségi gyújtószerkezet és egy öt kilogrammos brit gyakorlóbomba fejrésze is; ezeket sosem vetették be a Monarchia területén, és a csepeli esetet megelőzően ilyenek Magyarországon még soha nem kerültek elő” – fogalmazott.

Föld alá rejtve

A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Modern Lőfegyver Gyűjteményét vezető Szatmári András szerint számos okból kerülhettek a robbanóeszközök és a fegyverek a föld alá. A második világháború végső szakaszában, a szovjet csapatok közeledtével országszerte a civilek is igyekeztek megszabadulni a fegyverektől, robbanóeszközöktől. Az “egyik legkézenfekvőbb módszernek tűnt” a légibombák ütötte bombatölcsérekbe hordani, majd betemetni azokat.

Kiemelt célpont

Ráadásul a második világháborúban a Weiss Manfréd-művek is kiemelt célpontja volt a szövetséges bombázásoknak. A főhadnagy szerint a különböző korú, típusú és állapotú robbanóeszközök, fegyverek egymásra halmozása pedig arra utal, hogy meglehetősen gyorsan akarták ezeket eltüntetni.

Katonai célú termelés

A cikkben felidézték: a csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémművek területén 1893-ban kezdődött meg a katonai célú termelés. A századforduló után a gyár az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb hadiszállítójává vált. Emellett exportáltak gyalogsági lőszert többek között Szerbiába, Mexikóba, Hollandiába, Törökországba és Kínába is. A Kékvillogó.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el!

Kiemelt kép: illusztráció, egy korábban Biatorbágyon talált bombáról készült fotó – Forrás: MTI