2025. október 22-én, helyi idő szerint 0:50-kor 4,1-es magnitúdójú földrengés történt Csongrád térségében. A rengést a lakosság Csongrádon és több környező településen is érezte – írják a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium közösségi oldalán. Hozzáteszik: károkról az obszervatóriumhoz eddig nem érkezett bejelentés.
Éjszakai földrengés
“Megmozdult alattam az ágy, azonnal felkeltem” – írja egy hölgy az egyik csongrádi Facebook-csoportban, ahol mások is beszámolnak a rengésről. Általában a későn fekvők vagy a rosszul a alvók érezték az esti földrengést, amely 4,1 magnitúdójú volt.
A Kékvillogó legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 342 ezernél is többen követnek minket.
Földrengéssorozat
A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium szakemberei szerint a mostani esemény földrajzilag közel esik az idei nyáron Csongrád közelében észlelt földrengéssorozathoz. Ilyen erősségű földrengést gyakran követhetnek kisebb utórengések a következő napokban–hetekben. “Intézetünk vizsgálja, hogy a mostani rengés összefüggésben áll-e a nyári eseményekkel, illetve hogy kapcsolódik-e a Magyarország területén azonosított, jelenleg is aktív szerkezeti vonalakhoz” – írják az intézet közleményében.
Aktív zónák
A földrengéskutatók hozzáteszik, hogy a nyári csongrádi szeizmikus események előzetes értelmezése szerint azok nagy valószínűséggel nem a jelenleg aktív K–ÉK – Ny–DNy irányú zónákhoz köthetők, hanem feltehetően a Pannon-medence rövidülésével összefüggő, arra merőleges, mélyebben fekvő szerkezetekhez. A mostani rengés és az esetlegesen várható utórengések részletes elemzése adhat még pontosabb képet ennek földtani értelmezéséhez.
A forgalmas napokon már 200 ezernél is többen olvassák a Kékvillogó.hu hírportált. Ezzel Magyarország Top 11 hírportálja közé kerültünk. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint az Origo, Index, Telex, Blikk, 24.hu vagy az RTL KLUB és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most Te is minket olvasol! Részletek itt. A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!
60 ember meghalt
Magyarország földrengés szempontjából mérsékelt szeizmikus aktivitású területnek számít, de a történelmi feljegyzések szerint több jelentős rengés is előfordult. Az egyik legerősebb a 1763-as komáromi földrengés volt, amely a becslések szerint 6,2-es erősségű lehetett, és több száz házat döntött romba, valamint legalább 60 ember életét követelte.
Szerkezeti károk
A 20. században is akadtak emlékezetes események: például az 1956-os dunaharaszti földrengés (5,6-os magnitúdóval), amely Budapesten is jól érezhető volt, illetve az 1985-ös berhidai rengés, ami 4,9-es erősségével komoly szerkezeti károkat okozott a környéken.
Rendszeres földmozgások
Az utóbbi évtizedekben kisebb, de rendszeres rengéseket észlelnek főként a Dunántúlon és az Alföld déli részén, például Oroszlány, Kecskemét, Eger és Mór térségében. Ezek többsége 2–4-es magnitúdójú, így ritkán okoz kárt, de néha érezhető a felszínen is.
Lassan mozog alattunk a föld
A magyarországi földrengések fő oka a Pannon-medence alatti kőzetlemezek lassú mozgása, illetve a Kárpátok és az Alpok szerkezeti hatásai. A szakértők szerint komoly, 6-osnál erősebb földrengés ritka, de nem kizárt – ezért működik folyamatosan a Magyar Földtani Szolgálat országos szeizmológiai hálózata, amely minden rezdülést figyel és rögzít. Ide kattintva térképen láthatóak az aktuális földrengések. A Kékvillogó legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 342 ezernél is többen követnek minket.
Hogy mennyire élő bolygó a Föld, ezen a videón jól látszik. Élőben közvetítik az éppen kipattanó aktuális földrengéseket szerte a bolygónkon.
Kiemelt kép: illusztráció