A magyar autópályákon évente több ezer baleset történik, de van néhány olyan szakasz, amely évtizedek óta kiemelkedik a statisztikákból. Nem csak a gyorshajtás a bűnös: a domborzat, a mikroklíma és a rossz forgalmi tervezés együttesen teremtenek életveszélyes helyzeteket. Nézzük sorban az öt legveszélyesebb magyar autópálya szakaszt.

1. M3-as autópálya: A bagi „halálkanyar” (36–40. km)

Ez a szakasz a Gödöllői-dombságon vág keresztül, ahol a hosszú emelkedők és lejtők drasztikus sebességkülönbséget okoznak a lassuló teherautók és a száguldó autók között. A beláthatatlan ívek és bukkanók miatt a sofőrök gyakran későn észlelik az előttük kialakuló forgalmi akadályt, ami ezen a részen rendszeresen vezet súlyos ráfutásos balesetekhez. A Kékvillogó legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 342 ezernél is többen követnek minket.

Türelmetlenség

A technikai nehézségeket a völgy speciális mikroklímája tetézi. A völgyhidakon hirtelen lecsapó köd és a téli időszakban váratlanul megjelenő jegesedés olyan csapdát állít, amelyre a rutinos vezetők sem mindig tudnak felkészülni. A főváros közelsége miatt itt már mindenki türelmetlen, a csökkenő követési távolság pedig garantálja a bajt a legkisebb hiba esetén is.

Meghalt az M1 Híradó műsorvezetője, Kontra György. Mi történt vele? Kattints az alábbi videóra!

 

 

2. M1-es autópálya: A „kamionfolyosó” Tatabánya környékén (50–65. km)

Az M1-es ezen szakasza a hatalmas nemzetközi tranzitforgalom miatt a legterheltebb hazai útvonal. A legnagyobb veszélyforrást a „kamionfal” és a sávváltások okozzák: a belső sávban haladók gyakran kényszerülnek hirtelen fékezésre, amikor egy lassabb jármű bevág eléjük előzni. A rendkívül sűrű forgalom miatt egy apró koccanás is percek alatt kilométeres torlódást és újabb tömeges ütközéseket generál.

A forgalmas napokon már 200 ezernél is többen olvassák a Kékvillogó.hu hírportált. Ezzel Magyarország Top 11 hírportálja közé kerültünk. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint az Origo, Index, Telex, Blikk, 24.hu vagy az RTL KLUB és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most Te is minket olvasol! Részletek itt. A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!

Erős oldalszél

A terepviszonyok itt is nehezítik a helyzetet, hiszen a Gerecse lábánál futó pálya szélcsatornaként működik. Az erős oldalszél és a hirtelen lezúduló záporok miatt a vízenfutás (aquaplaning) jelensége itt az átlagosnál többször fordul elő, ami irányíthatatlanná teszi a járműveket a nagy sebességű szakaszokon.

3. M0-s autóút: A déli szektor és az M5-ös csomópont

Bár technikailag nem minden része autópálya, az M0-s déli szektora az ország legveszélyesebb aszfaltcsíkja. A legnagyobb kockázatot a bonyolult csomóponti rendszerek és a folyamatos sávváltási kényszer jelentik. A sofőröknek rövid idő alatt kell dönteniük a besorolásról a hatalmas kamionforgalom mellett, ami állandó stresszt és gyakori oldalirányú ütközéseket okoz.

Figyelmetlenség

A balesetek másik fő oka a figyelmetlenség és a fásultság. Mivel itt gyakoriak a kisebb torlódások, a sofőrök hajlamosak a telefonjukat nyomkodni vagy elkalandozni, így a hirtelen megálló kocsisorba való belerohanás ezen a szakaszon szinte mindennapos jelenség.

4. M7-es autópálya: Az Érd-tető és a Velencei-tó közötti szakasz

A Balaton felé vezető út kritikus pontja az Érdi emelkedő és a Martonvásár környéki rész. Itt a legnagyobb ellenség a hétvégi csúcsforgalom és a „váltakozó sávok” miatti zavarodottság. A nagy emelkedőn a régebbi vagy gyengébb autók jelentősen lelassulnak, a belső sávban viszont a türelmetlen autósok villogva próbálnak haladni, ami folyamatos vészfékezéseket szül.

Koncentrációcsökkenés

A Velencei-tó közelsége miatt ezen a részen gyakran alakul ki hirtelen, sűrű fehér köd, ami szó szerint falat húz az autósok elé. A nyári szezonban a hőség okozta koncentrációcsökkenés, télen pedig a tó felől fújó jeges szél teszi ezt a szakaszt kiszámíthatatlanná.

5. M5-ös autópálya: A kecskeméti „monotónia-csapda” (80–100. km)

Az M5-ös ezen szakasza a síkvidéki jellege miatt tűnik csalóka módon biztonságosnak. A veszélyt pont az egyhangúság jelenti: a hosszú, egyenes szakaszokon a sofőrök ébersége lankad, ami gyakran vezet „mikroalváshoz” vagy a figyelem elterelődéséhez. Ez az oka annak, hogy itt történik az átlagosnál több olyan baleset, ahol az autó minden előjel nélkül hajt le az útpályáról vagy rohan bele egy leállósávban álló járműbe.

Egyhangúság

Emellett a térségre jellemző homokviharok és a hirtelen kialakuló zivatarok pillanatok alatt nullára csökkenthetik a látótávolságot. A porviharok miatti tömegszerencsétlenségek rávilágítottak arra, hogy a sík terepen a természet erői sokkal drasztikusabban képesek befolyásolni a közlekedésbiztonságot, mint azt elsőre gondolnánk. A Kékvillogó legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 342 ezernél is többen követnek minket.

Kiemelt kép: Rendőrautók az M1-esen – Fotó: Kékvillogó.hu