Amikor valaki felnőtt fogszabályozás keretében belevág a folyamatba, az egyik első kérdés rendszerint nagyon egyszerű: mennyi ideig fog tartani? Egy év? Másfél? Kettő? És ha már régen elmúlt tizenhat, eleve hosszabb kezelésre kell készülni?

A felnőtt fogszabályozás időtartamát azonban nem lehet pusztán az életkorból megjósolni. Ahhoz, hogy reális időtávot lehessen mondani, előbb azt kell pontosan látni, milyen kezelési feladat áll előttünk.

Nem minden felnőtt ugyanazzal a problémával érkezik

Kívülről két kezelés könnyen hasonlónak tűnhet. Mindkét páciens fogszabályozót visel, kontrollokra jár, és hónapról hónapra változik a fogak helyzete.

A kezelési feladat közben egészen más lehet.

Más néhány torlódott fog rendezése, és más az, amikor a harapást is korrigálni kell. Több lépésre lehet szükség akkor is, ha fogeltávolítás után rést kell zárni, vagy egy csontban maradt, elő nem tört fogat kell a megfelelő helyre vezetni.

Ezért két azonos korú felnőtt kezelési ideje között is lehet jelentős különbség.

Felnőttként biztosan tovább tart?

Makacs elképzelés, hogy ami kamaszkorban másfél év lenne, az negyvenévesen biztosan három.

Erre azonban nincs ilyen egyszerű szabály.

Az életkor önmagában nem mondja meg, mennyi ideig tart majd a kezelés, ezért abból, hogy valaki felnőttként kezd fogszabályozásba, még nem következik automatikusan hosszabb kezelési idő.

A születési év önmagában tehát kevés ahhoz, hogy hónapokat lehessen rendelni mellé.

Melyik készülékkel lehet hamarabb végezni?

Ha már többféle fogszabályozó közül lehet választani, ez szinte magától adódó kérdés.

Erre sincs egyetlen, mindenkire érvényes válasz.

Az átlátszó sín nem automatikusan gyorsabb a rögzített készüléknél, és az önligírozó bracket sem jelent önmagában rövidebb teljes kezelést.

A készülék eszköz. Annak kell megfelelnie, amit az adott kezelésben el kell végezni.

Ezért a Dr. Kocsis András Fogszabályzó Centrum szemléletében sem azzal kezdődik a tervezés, hogy melyik készülék tetszik jobban. Előbb pontosan fel kell mérni a fogak helyzetét, a harapást és az állcsontok viszonyát, majd ezek alapján készül el a kezelési terv.

Csak ezután jön a kérdés: melyik készülék alkalmas erre a feladatra?

Van, amin a páciens is tud változtatni

A fogak mozgatásának biológiai ütemét nem lehet akaraterővel felgyorsítani.

Arra viszont lehet hatni, hogy a kezelés lehetőleg a tervezett ütemben haladjon.

Ha a kontrollok rendszeresen kimaradnak, a folyamat elhúzódhat. Ugyanez történhet, ha egy levált bracket vagy más készülékhiba hosszabb ideig javítás nélkül marad.

A gumihúzás, a kivehető készülék vagy az átlátszó sín előírt használata pedig maga is a kezelés része. Ha egy adott fogmozgatás ezekre épül, a következetes viselés nélkül az adott kezelési lépés sem tud a tervezett módon haladni.

Ez nem jelenti azt, hogy minden csúszásért a páciens felelős.

A fogszabályozás élő szervezetben zajlik, ezért vannak olyan tényezők is, amelyek előre nem számíthatók ki naptári pontossággal.

Mikor derül ki, mennyi idővel érdemes számolni?

Az első állapotfelmérés után már kirajzolódnak a kezelési lehetőségek.

A részletes kezelési tervnél válik konkréttá, milyen lépésekre lesz szükség, milyen készülék jöhet szóba, és milyen várható kezelési idővel érdemes számolni.

Ez azonban várható kezelési idő, nem garantált befejezési dátum.

Van, hogy valamivel több idő szükséges, és olyan is, hogy a kitűzött szakmai célt hamarabb sikerül elérni.

A „körülbelül” ezért nem bizonytalanságot jelent. Azt jelzi, hogy a kezelés előre megtervezhető, de közben egy élő szervezet válaszát is folyamatosan követni kell.

És mikor ér véget az aktív kezelés?

Nem feltétlenül akkor, amikor a tükörben már minden fog egyenesnek látszik.

A kezelés végén a fogak pontos helyzete, az érintkezések és a harapás beállítása még akkor is igényelhet finomítást, amikor a nagy, látványos változások már megtörténtek.

Nem csak az számít, hogyan néz ki. Az is, hogyan működik.

Ezért a készülék levételének időpontját sem pusztán az dönti el, hogy a fogsor kívülről már rendezettnek látszik-e. Az aktív kezelés akkor zárható le, amikor a kitűzött szakmai célt valóban elértük.

A készülék levételével azonban nem ér véget minden.

Ezt követi a retenció időszaka, amelynek célja az elért foghelyzet megtartása. A fogak a kezelés után is képesek elmozdulni, ezért az eredmény stabilizálásához retenciós készülék viselésére és további ellenőrzésre lehet szükség.

Így a „meddig tart a fogszabályozás?” kérdésre valójában két külön választ érdemes adni: meddig tart az aktív fogmozgatás, és mi történik utána az elért eredmény megtartásáért.

A cél tehát nem az, hogy minél hamarabb lekerüljön a készülék.

Hanem az, hogy akkor érjen véget az aktív kezelés, amikor valóban elértük azt az eredményt, amiért elkezdődött – és utána meg is tudjuk tartani.

Ez a cikk szponzorált tartalom, megrendelő a fogszabalyzas.hu oldalt működtető cég.