Zamecsnik Péter sztárügyvéd elárulta, hogyan találhatták meg a nyomozók a Seszták Miklós ügyében előkerült 6,5 milliárd forint készpénzt

Mindenkit megdöbbentett, hogy az Orbán-kormány volt fejleszési miniszterének, Seszták Miklósnak az ügyében 6,5 milliárd forint készpénz került elő különböző helyszíneken: erdőkben, gazdasági épületekből és egyéb rejtekhelyekről. Zamecsnik Péter ügyvéd elmondta, szerinte hogyan juthattak a nyomozók a 6,5 milliárd forint nyomára.

Döbbenetes a milliárdos fogás

Zamecsnik Péter ügyvéd szerint egyáltalán nem hétköznapi, ahogy előkerült a Seszták Miklós volt miniszterhez köthető pénz. A milliárdok egy részét a földbe ásták, a többit különböző helyeken rejtették el. Összesen mintegy 6,5 milliárd forintról van szó. A jogász a Klikk TV interjújában beszélt az ügyről. Elmondta, hogy a saját ügyvédi munkája során még soha nem találkozott hasonló esettel. „A régebbi időkben még álmodni se lehetett ennyi pénzről” – mondta Zamecsnik Péter. A Kékvillogó hírportált a friss adatok szerint milliók olvassák! A korrupt politikusokról, bűnözőkről és a hőstetteknek felérő életmentésekről, példamutató önfeláldozásról szóló legfrissebb híreket ide kattintva éred el.

Nyolc órás pénzszámolás

A pénz mennyiségét jól mutatja, mennyi munka kellett a megszámolásához. Kármán András pénzügyminiszter szerint 12 ember dolgozott rajta 8 órán át, és közben 5 gépi pénzszámlálót használtak. Erre akkor került sor, amikor a pénzt letétbe helyezték a Magyar Államkincstárnál. A vagyon nyomára az Unger Anna vezette Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal jutott.

Elismerés a nyomozóknak

Az ügyvéd szerint a rejtett vagyon felkutatása jó fényt vet a nyomozók munkájára. Hozzátette, hogy a pénz és a vagyon eltitkolása nem új dolog. Mindig lesznek, akik megpróbálják eldugni a bűncselekményből származó pénzt a hatóságok elől. Ahogy ő fogalmazott, ilyen próbálkozások „voltak, vannak és lesznek”. Zamecsnik szerint éppen ezért fontos, hogy a nyomozók képesek legyenek az ilyen rejtekhelyeket is megtalálni.

Ásás az erdőben

Felmerült a kérdés, hogyan zajlik egy ilyen kutatás az erdőben. Zamecsnik elmondta, hogy mindig a helyszín dönti el, mit használnak. Van, ahol munkagépekkel, például kotrógéppel ásnak, máshol a talajhoz értő szakemberek dolgoznak óvatosan, kézzel. Ez attól függ, milyen a föld szerkezete, például laza vagy köves. Az is számít, milyen mélyre ásták el az értéket. Egy sekély rejtekhelyhez nem kell nagy gép, egy mélyebben fekvőhöz viszont igen.

Négy lehetséges módon jutottak a pénz nyomára

Az ügyvéd szerint sokkal fontosabb kérdés, hogyan jut a hatóság ilyen információhoz. Úgy látja, ennek szinte „ezerfajta oka lehet”. Négy változatot vázolt fel. Az első és legkézenfekvőbb, hogy maga az őrizetbe vett gyanúsított vallott, mert meg akarta téríteni a kárt. Ez a bíróságon sokat számít: a kár megtérítése enyhítő körülmény, vagyis olyan tény, amely miatt a bíró kisebb büntetést szabhat ki.

Tanúk és titkos adatok

A második lehetőség, hogy a tanúk kihallgatásakor írt jegyzőkönyvek egyikében merült fel olyan konkrét adat, amelyből ki lehetett következtetni a rejtekhelyet. A harmadik, hogy egy gyanúsított társ beszélt a pénzről, mert egyezséget akart kötni vagy együtt akart működni a hatósággal, akár közvetlenül, akár közvetve. A negyedik változat szerint a nyomozók korábban titkos vagy már nyílt eszközökkel szerzett adatokból rakták össze a képet, mint egy kirakós darabjait.

Két esélyes forgatókönyv

Az interjú végén Zamecsnik megpróbálta megtippelni, mi állhat valójában a 6,5 milliárd forint megtalálása mögött. Két változatot tart a legvalószínűbbnek. „Az egyik az, hogy maga a gyanúsított, Seszták Miklós gondolta úgy, hogy könnyít a helyzetén” – mondta az ügyvéd. A másik esélyes forgatókönyv szerinte az, hogy egy gyanúsított társ beszélt ezekről a pénzekről, mert egyezséget szeretett volna kötni a hatósággal.

Teljes mentesülés kizárt

Szóba került az is, hogy ha Seszták egyik társa, például a később őrizetbe vett pénzügyi embere segített megtalálni az elásott pénzt, megúszhatja-e teljesen a büntetést. „Az teljesen kizárt” – mondta Zamecsnik Péter. Elmagyarázta, hogy az ügyészséggel kötött egyezség első feltétele, hogy valaki beismerje a saját bűnösségét, és emellett segítse a nyomozást. Elképzelhetőnek tartja, hogy a Volánbusz-ügyben született ilyen megállapodás, de a teljes mentesülés jogilag nem lehetséges.

Együttműködő tanú szerepe

Az ügyvéd szerint van egy kivétel. Ha egy sokkal kisebb szereplő még azelőtt tárja fel a bűncselekményt, hogy a hatóságnak érdemi információja lenne róla, elvileg tanú maradhat. Ilyenkor együttműködő tanú lehet belőle, vagyis olyan ember, aki segít a nyomozóknak, de nem ő a gyanúsított. Aki viszont már gyanúsítottként szerepel az eljárásban, annak ez az út sokkal nehezebb. Neki inkább csak az egyezségkötés marad.

Tanúvédelem magyar módra

Arról, hogy Seszták vagy környezete tehet-e terhelő vallomást Orbán Viktor volt miniszterelnökre, Zamecsnik óvatosan nyilatkozott: szerinte ez erős feltételezés, és nem tartja valószínűnek. A Volánbusz-ügyben vizsgált vesztegetés szerinte inkább Seszták úrék külön biznisze lehet. A tanúvédelmi programról elmondta, hogy nálunk is létezik, de csak két-három esetről tud. Itthon a lényeg az, hogy a védett tanú kilétét titokban tartják, a legszigorúbb esetben pedig kizárólag egy nyomozási bíró hallgathatja ki. A Kékvillogó hírportált a friss adatok szerint milliók olvassák! A korrupt politikusokról, bűnözőkről és a hőstetteknek felérő életmentésekről, példamutató önfeláldozásról szóló legfrissebb híreket ide kattintva éred el.

Kiemelt kép: Zamecsnik Péter, háttérben az előkerült pénzmennyiség egy része – A fotó az NVVH fotójának felhasználásával készült illusztráció.