A villámhárító megléte még nem bizonyítja, hogy az épület megfelelő védelmet kap. A vezetékek meglazulhatnak, a fémrészek korrodálódhatnak, egy korábbi villámcsapás pedig olyan sérülést is okozhat, amely kívülről alig látható. A felülvizsgálat a rendszer állapotát és az épülethez való megfelelőségét vizsgálja.

A szakember a külső villámvédelmi elemeket, a földelést és az épületen belüli túlfeszültség-védelmet is ellenőrzi.

A felfogótól a földelésig

A külső rendszer felfogókból, levezetőkből és földelőkből áll. Ezek feladata, hogy a villámáram számára biztonságos útvonalat biztosítsanak az épülettől a föld felé. A felülvizsgáló megnézi, épek-e a vezetők, megfelelően rögzülnek-e, és rendben vannak-e a csatlakozások. A földelőrendszer műszeres mérése szintén fontos része az ellenőrzésnek.

A vizsgálat kiterjedhet a potenciálkiegyenlítésre is: arra, hogy az épület különböző vezető részei megfelelően össze vannak-e kötve. A belső védelemnél a túlfeszültség-védelmi eszközök állapotát és bekötését ellenőrzik. Ezek hibája esetén egy közeli villámcsapás is károsíthatja az érzékeny berendezéseket, például a számítógépeket vagy a vezérlőegységeket.

Mikor esedékes az ellenőrzés?

Az időszakos vizsgálat gyakorisága az épület rendeltetésétől, kockázati besorolásától és a rá vonatkozó előírásoktól függ. Általános esetben öt év, fokozott kockázatú, például robbanásveszélyes környezetben három év lehet az irányadó időköz. A konkrét kötelezettséget mindig az adott létesítményre érvényes szabályok alapján kell megállapítani.

Villámcsapás vagy villámkár után soron kívüli ellenőrzés válhat szükségessé. Ugyanez indokolt lehet bővítés, átalakítás vagy a rendszer sérülése esetén is. Ha például egy építkezés során földelővezeték kerülhetett veszélybe, célszerű még a munka lezárása előtt tisztázni, hogy a védelem továbbra is megfelelő-e. Új létesítménynél az első ellenőrzés a kivitelezés és a műszaki követelmények teljesülését vizsgálja.

Ingatlaneladásnál külön kérdés a villamos hálózat

Tulajdonosváltáskor a villamos biztonsági felülvizsgálat szükségességét is tisztázni kell. Az ingatlan eladásához kapcsolódó előírások a körülményektől és a szabályozásban rögzített kivételektől függnek. Ez a vizsgálat nem azonos a villámvédelmi ellenőrzéssel, ezért az adásvétel előtt fontos pontosítani, milyen dokumentumra van szükség.

A jegyzőkönyvben szerepel a vizsgálat ideje és típusa, a rendszer állapota, a mérési eredmények, valamint az észlelt hiányosságok és a javításukra vonatkozó javaslatok. A dokumentum alapján az üzemeltető megtervezheti a szükséges munkákat, és később is visszakeresheti, milyen állapotban volt a rendszer.

Mit mutat meg a jegyzőkönyv?

A Villamos biztonsági jegyzőkönyv készítés szolgáltatásai között földelési és szigetelési ellenállásmérés, érintésvédelmi vizsgálat, kéziszerszám-ellenőrzés és EPH-jegyzőkönyv készítése is szerepelhet. A villámvédelemről szóló dokumentumban ellenőrizze, hogy a mérési adatok mellett a hibákat és a szükséges intézkedéseket is világosan rögzítették-e. A javításokat követően vezessenek nyilvántartást a beavatkozásokról; így a következő vizsgálatnál könnyebb megállapítani, mi változott.

A biztosítási ügyintézésnél a szerződés határozza meg, milyen iratokat kérhet a biztosító. Egy rendezett, naprakész jegyzőkönyv ezért a karbantartás és az esetleges kárrendezés során is hasznos lehet.

Ez a cikk szponzorált tartalom, megrendelő a villamosbiztonsagijegyzokonyv.hu oldalt működtető cég.